Az animesorozatok 50. szülinapja /Blognézőben

astroboy-birthday-cardTavaly ősz óta – amióta rászabadultam a MyAnimeList-re – sem túlzottan mélyedtem el az ottani fórumok bugyraiban, a közösség rejtelmeiben. Egy-két számomra érdekesebb arcot persze gyorsan kiszúrtam, ahogy kicsit körbenéztem. A fórum helyett a club-rendszerben merültem alá inkább. Volt több szimpatikus, érdekes, és ízlésemnek megfelelő, de sokban nagyon inaktívak voltak a tagok. Végül a Critics & Connoisseurs  (magyarul: kritikusok és műértők/ínyencek) nevűben találtam meg a törzshelyem. A klub alapötlete és “szabályrendszere” kitűnő, nagyon jól támogatja azt, hogy a tagok nagyjából egy időben nézzenek meg azonos animéket (és olvassanak mangákat), amikről azután aktív eszmecserét folytassanak egymással. Szuperül hozza a szezonos animenézés előnyeit régebbi cuccokra! A közelmúltban mégis megváltunk egymástól és a búcsú nem volt túl szép (leginkább az én hibámból) – de ez már egy másik történet.

Most, hogy elkezdtem nézegetni, hogy mit is lehetne és kellene a blogon farigcsálni, felmerült a más blogok ajánlásának-linkelésének lehetősége is. Párat kapásból be tudtam írni én is a blogom listájára, de őszintén szólva nem sokat ismerek-szeretek-érdekel. Így jutott eszembe, hogy a fent említett, szerénytelen nevű klub egyik tagja pl. rendszeresen felhívta a figyelmet különböző olvasnivalókra, linkelt ezt-azt, melyeket sokszor csak könyvjelzőztem, hogy majd, ha lesz időm meglesem őket. És most jött el az ideje az egyiknek, mely projektben 50 különböző billentyűzetbetyár ír az animesorozatok elmúlt 50 évéről. Vagy legalábbis írt volna… mert közel egy év után a projekt megfenekleni látszik, épp a finisben. No de lássuk mi is ez:

THE GOLDEN ANI-VERSARY OF ANIME (1963-2013)

Év vége lévén úgyis annak az időszakát éljük, hogy az animemániás egyének és közösségek is visszatekintenek az eltelt évre. Mi volt a legjobb, a legrosszabb? A toplistagyártások időszaka közeleg, szinte már hallani a tollak sercegését és a szavazóládák megtelő gyomrának jóleső mormogását. A fentebb linkelt blog viszont egy hosszabb távú visszatekintést kínál és ezt szerencsésen egy szép kerek évfordulóval köti össze: Méghozzá az 1963. január 1.-én debütáló Astro Boy (Tetsuwan Atom) sorozat félszáz évessé érésével. Mely sorozat arról híres, hogy az első teljes hosszúságú részekkel operáló tévés animesorozat volt és egyben az első, ami Japánban és Amerikában is igen sikeressé, népszerűvé vált. A blog ötletében igazából a sokrésztvevős-leosztás tett kíváncsivá. Így gyorsan megismerhettem egy rakat bloggert. De érdemes volt-e?

Nyilván azt, hogy egy adott évben milyen animék jöttek ki, millió helyen meg lehet nézni. Ilyen animetörténeti leírásból sem egy született már – ráadásul azok időben is jobban visszanyúlnak és nem koncentrálnak ennyire a sorozatokra. Tehát ezért nem éri meg. Véleménye is ugye mindenkinek van, mint az a bizonyos lyuka… Tehát önmagában az sem feltétlenül jó, ha sok különböző vélemény gyűlik össze egy helyen – bár itt már lehet némi esély, főleg, ha ezek hatnak is egymásra. Ha gyorsan átgondolom: mitől is jó, érdekes, érdemes számomra egy vélemény (jelen esetben persze specifikusan animeügyileg):

  • Ha az írójának olvasmányos a stílusa. Szórakoztató, provokatív, fanyar, humoros, lezser, gondolatokat ébreszt stb. Vagyis készségszinten alkot.
  • Ha az író olyan meglátásokat tesz, olyanokra világít rá, amit én balga nem vettem észre, nem értettem ÉS a kismillió egyéb netes kommentelő sem hívta fel rá a figyelmet.
  • Ha az író jól összeszedi a pozitívumokat-negatívumokat, látja és láttatja az összefüggéséket, az összképet és az egyes összetevőket. Ad szubjektív véleményt, de próbál objektív is lenni. Nem vezet meg és nem hazudik. Vagy legalábbis nem nagyon. Még akkor sem, ha fizetséget kap, netán remél érte. Vagy legalább akkor elegánsan teszi.
  • Ha az író az animék (rajzfilmek, filmek, képregények, könyvek stb.) olyan széleskörű és elmélyült ismeretével bír, ami lehetővé teszi, hogy kiterjedt általános párhuzamokat vonjon, a “nagy kirakóst” is megmutassa, vagyis az erdőt is, ne csak egy fát.
  • Ha az író “szakmailag” is képzett. Vagyis érti, tanulta, uram bocsá’ műveli a filművészetet, egyéb vizuális művészeti ágakat, netán képzett esztéta vagy szakíró-kritikus.

Fentiekből előfordul néhány alkalmanként ezen az goldenani-blogon is, de én sokkal többször-többet vártam volna.  Többször sikeredett unalmas felsorolás (megjegyzem még ez is lehet valamennyire érdemes, HA már eléggé ismerem az íróját, de ez itt nem játszik… meg nem mintha én jobbnak tartanám magam – de itt most nem rólam van szó).  Ami szerintem nagyon ciki, ráadásul kontraproduktív, hogy több író is azzal kezdte az ’60-as, ’70-es évekből, hogy ez nekik teljesen új és ismeretlen terep, mert a 2000-es éveknél vagy ’90-esnél korábbit még nem is láttak… Azért volt egy-két koncepciódúsabb, ötletesebb írás és ’63-tól felfelé haladva az 1980-as évről szóló köszönt be először hardcore otaku-szagú tl;dr-ként. De megmondom őszintén, hogy gyorsan eluntam az egészet, nem igazán voltak jók az írások – egyre inkább csak átpörgettem őket. Ugyan ebben a 2003-as és 2008-as év véleményezője hozott egy pici érdekességet, ötletességet és stílust, de a süllyedő hajót már nem tudták a felszínre rángatni.

Összegezve nekem annyiban érte meg, mint amikor egy rossz animét nézek meg – csak azért, hogy az animeiparról és a sorozatot véleményező, értékelő rajongókról szerezzek első kézből tapasztalatokat. Ebben az esetben azt állapíthattam meg, hogy csak azért, mert sokkal-sokkal több angolul blogoló/fórumozó animefan van, az még nem jelenti azt, hogy általános minőségben is magasabb szinten állnak a magyarul íróknál…

Advertisements

8 thoughts on “Az animesorozatok 50. szülinapja /Blognézőben

  1. Beleolvastam némelyikbe, és van ahol meg tudom érteni a mentegetőzést. 1960-as évekből elég macera beszerezni a dolgokat. Nem tudom, hogy az emule, a IRC mennyire bővelkedik ezekben, de torrenten, direkt letöltéssel sok sorozatot szinte képtelenség megszerezni teljes egészében. A teljesen legális forma meg még macerásabb lehet.
    Viszont pont az 1963-at olyan embernek adni, aki úgymond csak meg akarta szerezni magának az első évet, elég durva.

    Kedvelés

    • Emule, IRC – ilyesmikkel nem próbálkoztam, de tény, hogy pl. AnimeAddicts-en is el lehet érni nem is egy 60-as évekből származó cuccost. Persze, sok régi sorozathoz nincs angul sub vagy dub, végig meg még kevesebbhez van. Ez igaz. De akár online is bele lehet nézni nem kevésbe, ha csak RAW formában is. De, amin én kiakadtam, hogy bevallottan nem is volt néhányuk számára ismerős a retro-animék világa. Akkor meg minek? Nyilván nem várja el senki, hogy mindet megnézze az adott évből – de azért, ha már vállalkozik ilyenre, akkor mozogjon már kicsit otthonosabban abban az időszakban is, ne csak most essen be oda újonc túristaként. Én magam is jó pár 60-as évekbeli animét láttam és nem egy közülük még ma is jelentősnek nevezhető (bár, mint mindig én nem csak a sorozatokat tartom számon, hanem a filmeket, rövidfilmeket is).

      Ahogy írtam, engem talán a ’80-as, a ’03-as és a ’08-as év krónikásai fogtak meg, szórakoztattak legjobban. Meg volt a csapatból 2-3 fő, akiknek a privát blogja is érdekes volt, közel állt hozzám ízlésben.

      Kedvelés

      • Az augusztusi MATconon leadták az Astro Boy 1. részét (igen, a ’60-as évekbelit) magyar felirattal. Mondjuk az is csoda volt, hogy tisztán megtalálta valaki. Amiért nekem vérzik kicsit a szívem az a Gegege no Kitarou 1968-as TV sorozata, amiből 15 részt tudtam megszerezni RAW-ban, mikor 68 részes.

        Kedvelés

      • Én kicsit “szégyellem” is magam, mert csak a második részig néztem meg (egyelőre) a ’68-as Gegege-t, pedig a TSHS a 13.-ig kihozta engsubbal. “Mentségemre” szóljon, hogy időközben már egy mangáját is elolvastam a szerzőnek, az ‘Onward Towards Our Noble Deaths’-t. Egyébként én biztos vagyok benne – vagy legalábbis nagyon remélem – hogy a jövőben még sokszor örülhetünk neki, hogy visszanyúlnak majd ilyen régi cuccokért, hiszen ezt a mangát is csak a közelmúltban adták ki angolul.

        Astro boy nekem amúgy kicsit túl mainstream – de helyes: Tezukát a conokra!

        Kedvelés

  2. Az online nézzünk meg 1 részt a 30-ból RAW-ként kb. a pofon a sz@rnak kategória. Akkora marhaságokba tud belefutni az ember, ha nem érti, amit lát. És ez már a movie-k esetén is gondot okoz, hát még egy hosszabb sorozatnál.

    Kedvelés

  3. “Pofon a sz@rnak”: Részben egyetértek Vik, részben meg nem. Attól függ, mi a cél és mik a körülmények. Pl. jelen esetben a sok régi, csak részben elérhető cucchoz azért a RAW is tökéletes ízelítőt nyújthat a cikk írójának – nyilván nem jó persze az átlagnézőnek. Viszonylag sok “régi” animefan szokott “felvágni” azzal, hogy már elég sokat megért RAW-ból is, mert sokat nézett és esetleg még elkezdett kicsit ténylegesen nyelvet tanulni is. Ha ez nincs meg (mint pl. nálam se), akkor is jó pár dolgot le lehet szűrni egyes összetevőkről: grafikáról, animációról, szinkronról, zenéről, tempóról, hangulatról stb. Persze ettől még katyvasz és homály marad a nagy része, nem lesz meg az összkép és ez csak kényszermegoldás – de ez is egy lehetőség a cikkírónak.

    Én magam, nézőként csak néhány alkalommal vetemedtem, fanyalodtam RAW-ra, ritka rétegművek esetében, de mindannyiszor megbántam. Amikor meg tudtam nézni felirattal is, akkor rájöttem, hogy kár volt a RAW-ért, mert totál nem jött át úgy az élmény (pl. Fantascope Tylostoma).

    De az előző RAW-os agyalgatás azért összességében lényegtelen, mert annyi angol szinkronos vagy feliratos anime bőven rendelkezésre áll és könnyedén elérhető, amire egy ilyen cikksorozatot lehet alapozni. Nem kell ahhoz mindent végignézni, hogy egy korrekt jó blogbejegyzés születhessen.

    Kedvelés

  4. Ó, nicsak, nem is tudtam, hogy te is nyitottál blogot. Péter Laines bejegyzéséhez írt hsz-ednél figyeltem fel rá, hogy a neved immár linkelt tartalmat rejt + még avatarod is van. :3

    Btw, ha nem vagyok nagyon tolakvó, rákérdezhetek, hogy miért hagytad ott a C&C-t? Megmondom őszintén, annyira nem követem az üzenőfalukat, szal, ha ott történt valami, akkor szinte biztos, hogy lemaradtam róla. (Egyébként jómagam is elég vegyes véleménnyel vagyok róluk és a klubtevékenységükről, de evvan.)

    Na majd el ne felejtselek kirakni blogomon a linkek közé.

    Kedvelés

  5. Nekem tetszett a C&C, meg több fazon volt szimpatikus onnan. Az alapprobléma az volt, hogy túl sokat vártam a klubtól és tagjaitól (ahogy a “nemzetközi otaku-közösségtől” is). Azt pedig persze nem tudták teljesíteni. Aztán a csalódottságomnak felfokozott érzelmi állapotban hangot is adtam többször. Nem viselkedtem szépen, na. Aztán persze ezt megkaptam visszafelé is. Onnan meg már nem láttam javíthatónak a helyzetet, eljöttem. Itt: http://myanimelist.net/forum/?topicid=677819 a harmadik hozzászólásom volt az utolsó cseppek egyike, a fő “válóok”. Az üzenőfal mondjuk néha nagyon pörög náluk, de voltak ott is értelmes, izgalmas eszmecserék – a közösségi élet jó része ott zajlik, érdemes követni, meg sokszor poén is, jókat lehet veszekedni.:)

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s