20th Century Boys (20 Seiki Shounen)

Urasawa Naoki mangája a 20th Century Boys a napjainkban talán legnagyobb anime-mangás netes nemzetközi közösségi oldalon jelenleg a 3. legjobbra értékelt manga, megelőzve a szerző másik híres művét, a Monstert is. Olvasószámban is nagyon szépen teljesít, ahhoz képest, hogy anime nem készült belőle – így az olyan mangáktól, mint Naruto, Bleach, One Piece persze elmarad. Emellett nem csak a rajongók elismerését tudhatja magáénak, hanem sok szakmai-üzleti díjat is besöpört. Az említett rajongói oldalon a pontszerűen értékelők közel harmada szerint 10-ből 9 pontot ér, közel felük szerint pedig 10/10-t.

Valóban ennyire jó ez a hazánkban meglehetősen ismeretlennek tűnő manga?
Ha nekem kell erre válaszolnom, akkor először figyelembe kell vennünk, hogy az animációs filmeket jobban kedvelem a képregényeknél. Továbbá a rövidebb alkotások általában bejövősebbek nálam a hosszabbaknál. A 20th Century Boys pedig az eddigi leghosszabb olvasmányom volt a maga 22 kötetével. Szinte egy örökkévalóságnak tűnt átrágnom rajta magam, holott ez még sehol sincs a 30, 50 vagy akár 80 kötetes mangákhoz képest.


A fenti alapvetés ellenére még én is azt mondanám, hogy igen. Valóban ennyire jó. Legalábbis az első negyede, kb. az 5. kötetig nálam is 10/10. Ezután durván a feléig, kb. a 10. kötetig olyan 10/9-re tenném. Az ezután következő negyedből viszont nekem a többség átlag alatti élmény, olyan 10/4 körüli. Majd kb. a 15.kötettől átlagos körülinek éreztem, 5-6 pontosnak. A befejezés pedig gyenge volt és nevetséges, ráadásul be sem lett fejezve rendesen, cliffhangerrel zárult: egy másik mangában, a 2 kötetes 21th Century Boys-ban folytathatja aki akarja. Szóval nekem a híréhez képest összességében nagy csalódás. A szakmai díjak egy részét még értem, amelyeket még akkor kapta, amikor a fele előtt vagy a környékén tartott. Viszont utána inkább már csak azt éreztem rajta, hogy üzleti érdekből nyújtott minél hosszabbra. Így végül összességében az átlagosnál jobbak közé soroltam magam részéről pontszerűleg (6). Amit az említett oldalon kb. 1% tett meg. Ez egyébként az a pontszám, amit pl. az Akira is kapott tőlem. Személy szerint azzal sem voltam teljesen megelégedve, viszont a kvalitásait elismertem. Az pl. mindenképp egy jelentős mű, egy fontos pont a mangák történelmében – többféle szempontból is. De nem hiszem, hogy a 20th Century Boys-ról évtizedek múltán majd így emlékeznénk meg. Urasawa Naokit, a mangakát manapság előszeretettel becézik rajongói “god of manga”-ként. Ezt a titulust Tezuka szokta volt egyébként birtokolni. És bár már többmindent olvastam, néztem Urasawa Naokitól, melyekben voltak igencsak kellemesek és jók – azt kell, hogy mondjam Tezuka érdemeinek poros nyomába sem ér. Ez még annál is nagyobb túlzás, mint amikor Shinkai Makoto-t az új Miyazakiként emlegetik.

Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a 20th Century Boys első felét nagyon élveztem olvasni, izgalmas volt és sodró. A sztori és az abba való bevezetés szuper. Annak ellenére is, hogy nagyon egyszerű alapokon nyugszik, mondhatni “gyerekes”. A gond a kifejtéssel van a második felétől és a lezárással. Az ígéretes kezdés ellenére ez így átlag-shounen szintű megvalósítás. A hosszhoz mérten nagyívű történetet kapunk, amely a föbb szereplők több életszakaszát kíséri végig, a gyermekkortól kezdve, a fiatal felnőttkoron át az idősebb korig. Rengeteg időbeli ugrással, gyakori visszaemlékezésekkel. Ebből adódóan több kort, múltat, jelent, jövőt megidézünk és a szereplők több generációját. Ez is szuper. Kapunk némi történelmi kitekintést is, meg az egész cuccot áthatja némi nosztalgia, továbbá a 60-as, 70-es évek hippikorszakának Love & Peace hangulata, kapcsolódó amerikai zenéi. Meg egy jó adag retró-otaku fíling. Ez mind finom!

Ha a manga látványáról beszélünk akkor viszont azt kell mondjam, hogy nincs benne semmi különösebben szemet megragadó. Vannak mangák, amik látványban is nagyon izgalmasak, gyönyörűek, élvezet nézni őket. Ez nem az a manga. Félreértés ne essék: nem rossz munka, szépen megrajzolt, de inkább unalmasnak, semlegesnek mondanám a látványt és a panelezést is. A hátterek egyszer-kétszer igazán frankók, de ilyen hossz esetében említésre sem méltó mértékben. Amit talán érdemes méltatni, az az egyes szereplők különböző életkorban való ábrázolásának eltaláltsága. Vagyis a különböző életkorokban ugyanúgy felismerhetőek, megmaradnak a jellegzetességeik. Ja igen: és a legtöbb szereplő nagyon szépen megkülönböztethető külsőségeik tekintetében egymástól – amin bizony sok (nagyon sok..) manga viszont elbukik.

Ha már karakterek: nagyon sok van belőlük. A manga előrehaladtával újra és újra új szereplők kerülnek bedobálásra. Ugyan a nagy kirakóshoz lényegében mind hozzátesznek valamit, de a vége az ennek az egésznek, hogy egyiküket sem ismerjük meg túl mélyen. A párbeszédeik ellaposodnak, retró igazsághősként merednek ránk kemény tekintettel a manga lapjairól, de kiüresednek. Pedig az alapozás itt is jó, szinte mindenki érdekes, kedvelhetőek, szívünkhöz nőnek a “jók”. Van hátterük, nem egysíkúak, nem fekete-fehérek, ahogy a “rosszak” sem – legalábbis eleinte, mert a manga második felében sajnos már minden szinte teljesen statikus vagy hiteltelen, így a szereplők is.

Szóval összességében még így is érdemes olvasásra, de csúnyán túlértékelt darab, jelentős hibákkal. A kevésbé kritikusak, rétestésztára nyújtott neverendingeket kedvelők viszont mindenképp elégedettek lehetnek vele, ha nincsenek túl magas elvárásaik, bírják a realisztikus, túlzás- és extravaganciamentes ábrázolásmódot, az erotika-, erőszak- és lököttségmentességet (legalábbis nagy többségben) és akarnak egy érdekes, izgalmas, sokrétű, nagyívű történetet.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2013.07.31

Reklámok

One thought on “20th Century Boys (20 Seiki Shounen)

  1. Rohadtul szeretem Naoki Urasawa munkáit!

    Bevallom, képtelen vagyok megérteni, hogy hogyan lehetséges, hogy amíg Naoki műveiből egy sem érte el a 100 milliós eladott példányt, addig a neverending shonen fight sz*rok röhögve 200 millió felett járnak! Nem igazság!

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s