Issho Tosho és Zaizen Jotaro: babyboom és trollcsontváz

old_vs_young1

Sok helyütt hallottam már azt a véleményt, hogy a blogoknak és a fórumoknak leáldozott a Facebook és Twitter elterjedésével. És nyilván túl vannak már a fénykorukon ezek a véleményközlő és -cserélő konténerek, de bizonyos területeken ugyanúgy meg van a létjogosultságuk ma is. A Facebook vagy a Twitter sem alkalmas mindenre, mindennek megvan a maga haszna és előnye. A változásokról többször szó volt már a blogon – többféle értelemben. Persze a magyar anime-manga szubkultban, annak netes leképződéseiben is folyamatosak a változások.

Az Animeaddicts.hu például mostanában egyre inkább csúszik a pornográfia és felszínesség felé. Amivel különösebb gond nincs is, a szubkult igencsak meghatározó részét úgyis ez jellemzi és  ez is lehet szórakoztató egy bizonyos mértékig. Közben születőben van (mások mellett) egy új oldal és fórum is: az Issho Tosho. A terjedelmesreold_vs_young2 pohosodott és ezért több területen jelentősen belassult, kissé idegbeteg, következetlen és önelégült AnimeAddicts és a magát majdhogynem messiásként definiáló, forradalmi ígéreteket hordozó, de még a szülőcsatornában küszködő, nem is biztos, hogy egészségesen felsíró Issho Tosho között jól érezhetően szikrázik a feszültség. Még nem láthatjuk, hogy az új oldal mire lesz képes, mennyire lesz rá igény, képes lesz-e tényleg újat nyújtani. Ahogy azt sem, hogy mi lesz az AA további útja.

Miközben fentieken elmélkedünk, megpróbáljuk a jövőt jósolni, nem árt néha visszafelé a múltba is vetni egy-egy pillantást. Így találtam pl. rá – ismét – a Zaizen Jotaro blogra. Korábban már mosolyogtam a Death Note-os bejegyzésen, most meg a Tíz Kossuth-díjat érdemlő anime-blogger címűbe botlottam bele. Mindig gondom adódik az újabb és újabb útelágazásokkal – annyi felé kellene menni, annyi mindent jó lenne megismerni. Az biztos, hogy az idő kevés mindenre, de a már rég bezárt Zaizen Jotaro blog is felkerült erre a ‘jobban-meg-kellene-ismerni listámra’. És bár már nem aktív, azt is kiküzdötte, hogy a blogom oldalsó paneljában kapjon egy külön kategóriát: az ExGeekz nevűt, melynek első képviselőjeként hirdetheti a múlt hibáit és erényeit… Persze rögtön felmerül kérdésként, hogy hol vannak a mai magyar szubkultban az ilyen kreatív, rámenős trollok? Egyáltalán vannak-e, kellenének-e? A stílusosság, egyediség, ötletesség kedvelőjeként veszettül bólogatok, hogy persze, kellenek! Kellenének, ha lennének… Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy így is mennyi feszültség van már a szubkultban, mennyi összeütközés és ellentét, akkor már közel sem vagyok annyira biztos benne, hogy további olajat kellene locsolni a tűzre…

old_versus_young3A múltidézés egyébként érdekes és tanulságos is. A netes turkálóban találhatunk sok olyan animés blogot, ami már elhagyott és kihalt és olyanokat, amiket a gazdáik töröltek is. Kedvenceim lettek pl. a blogzáró, búcsú-bejegyzések. Nemrég például Junchi és Dodgers is írt egy ilyet. Ezek szép példája a Rev blogján megjelent Summa summarum, avagy az idők változnak című. Rev írásai eddig belekukkantásra nem győztek meg, de az biztos, hogy a kommenteket érdemes lesz fellapozni. Azok láthatóan hű kordokumentumként írják le a magyar anime-manga szubkult korábbi pillanatfelvételének egy szeletét.

És akkor – kérdezhetjük így a forradalom napja után – mi a helyzet ezzel a régi-új konfliktussal? Az élemedett korú és a fiatal ellentétével? Tradíciókkal és újításokkal? Természetesen mindkettőnek megvan a maga szerepe és haszna, ahogy hibái is. Ugyanez nyilván ráhúzható az AA vs. IT edzőmeccsre is, ha az indulatainkat lecsendesítve próbálunk vizsgálódni…

29 gondolat “Issho Tosho és Zaizen Jotaro: babyboom és trollcsontváz” bejegyzéshez

  1. Ejj, ez de érdekes poszt lett. Elsőnek ezt a Zaizen Jotaro blogot venném elő. Kicsit beleolvasgattam, főleg a Kossuth-díjas posztba. Egyrészt örülök, hogy általában beraksz a posztokba ilyen, általam ismeretlen blogokat, oldalakat, mert érdekesebb témákkal van tele, mint sok mai blog. Na de visszatérve, egész érdekes volt látni ilyen trollszagú bejegyzést. Rég volt már, hogy ilyesmit olvastam. Abban egyetértek, hogy erősen hiányzik napjainkból az ilyesmi. Már csak azért is, hogy feldobja egy-egy napomat egy ilyen vitahullámot kiváltó cikk olvasása. Na meg a hozzátartozó kommentek. Azok tudnak csak igazán elfajulni.

    A másik az AA vs. IT, ami még egy igazán érdekfeszítő dolog. Az IT-re tett szülőcsatornás hasonlatod megnevettetett. Találó leírása a dolognak. Én is kíváncsi vagyok milyen lesz, hogy fog működni, stb.
    Az emberek most az AA-s csalódásuk után nagyban reménykednek ebben a felületben. Most nagyrészt magára a kinézetére és működésére kíváncsiak szerintem, na meg mellette a normális moderációban reménykednek. Ami eddig a fórumon bevált. Bár tény, hogy az IT részéről sem lenne eredményes egyből keményre venni a figurát, de az is igaz, hogy ott nincs kilométeres szabályzat, mint AA-n.
    De most komolyan, álljunk meg egy kicsit az AA szabályzatánál. Két napja asszem, valahol belefutottam egy hsz-be, amiben pont egy szabálymódosításukról esett szó. Ránéztem. És elborzadtam.
    Mi van már ezzel az AA-val? Van egyáltalán bárki, aki képes azt a horribilis hosszúságú szabályzatot -nem betartani-, hanem egyáltalán megjegyezni, anélkül, hogy minden hsz, vagy bármi tevékenység előtt ne nyálazza át, nem-e sért meg valamit? Mert ugye ott kapásból megy már a kitiltás, bann, HARR-HARR mindenért.
    Nem értem őket.
    Na de a mondandóm lényege, hogy az IT-tól pont azt várja mindenki, hogy ilyen ne legyen. Én is, és szerintem mindenki más is.
    Plusz: Amit még nagyon várok ezzel a bárbajjal kapcsolatban, azok az összeesküvés-elméletek. Ugyebár nem ismeretlen számodra sem, hogy miket képesek az emberek kiagyalni egy-egy egyszerű vita, vagy akár egy sima beszélgetés szövegéből, ami nyilvánosan zajlik, teszem azt, egy fórumon vagy blogon. Nem egyszer láttam erre példát. Na itt tuti várható lesz ilyen, és már előre vidulok, hogy mennyit fogok én ezen csámcsogni és nevetni. Mert az ilyesmi csak feldobja az unalmas hétköznapjaimat.

    Kedvelés

  2. “Ejj, ez de érdekes poszt lett.” Ó, köszi – örülök, hogy így találod!:) Igazából magával a poszttal eléggé elégedetlen vagyok, meglehetősen kidolgozatlan, felszínes – viszont szerintem is érdekes kérdésköröket piszkálgat meg szőrmentén! Meg annak is megfelel a bejegyzés, hogy felhívja Zaizen-re a figyelmet, amit fontosnak gondoltam. (Látod te meg én sem ismerjük, hiába linkelik több régebbi blogon is.) Akik régen is bújták a blogokat azoknak nem újdonság, de nem mindenki van így. Az újszülötteknek minden új, ismétlés a tudás anyja stb. alapon nem árt megismertetni “közös kultúrkincseinket”xD egymással.

    Az is érdekes a poszt kapcsán, hogy mások mit gondolnak ilyesmikről, pl. a ‘kellenének-e ilyen trollok a szubkultba’-dologról. És örülök Uma, hogy leírtad erről a véleményed, köszi! Egyébként lehet, hogy ha keresetlen szavak kíséretében pl. engem is feltennének ma egy ilyen listára akkor kicsit másképp gondolkoznék…xD Nyilván lehet engem is sok mindenért – jogosan – kritizálni. A “hozzátartozó kommentek” olvasása is nagyon tanulságos, csak rengeteg időt felemészt (asszem Rev-nél láttam yaoi témában ilyen cirka 600 körüli kommentet, annak még nem mertem pl. nekivágni…) és a ciklikusan farkukba harapó, önismétlő személyeskedések meg anyázások egy idő után uncsik is. De itt is találhatunk a kommentek között “örökbecsű gyöngyszemeket”!xD

    És igen én is kíváncsi vagyok az IT, de az AA jövőjére is. Meg arra, hogy az “átlaganimések” mit fognak gondolni és cselekedni. Aki már nyakig benne van a szubkultban azt még jobban mozgatják ezek a dolgok. Az AA szabályzata – meg ahogy azt AA alkalmazza az két külön dolog!xD Az egy külön misét, illetve bejegyzést megérne – illetve nem, mert az “elvakult hívek” úgysem értik miről van szó, akinek meg már felnyílt a szeme, annak nincs mit magyarázni… Egyébként IT és IT-moderáció kapcsán is vannak félelmeim, de én hajlamos vagyok túlaggódni a dolgokat. Remélem nem lesz igazam.

    “Összeesküvés-elméletek” és vidulás-csámcsogás: igen a cirkusz, pletykálkodás, akár kis rosszmájúskodás tud szórakoztató lenni! Csak akkor van baj ha az ember nagyon bevonódik érzelmileg. De ha kívül tud maradni akkor remek szórakozást jelenthet az ilyen szubkultos történés is vagy akár a magyar “nagypolitika és közélet” is ugyanilyen alapon.

    Kedvelés

    • “A “hozzátartozó kommentek” olvasása is nagyon tanulságos, csak rengeteg időt felemészt (asszem Rev-nél láttam yaoi témában ilyen cirka 600 körüli kommentet, annak még nem mertem pl. nekivágni…)”

      Szerintem állj csak neki egy tál rágcsálnivalóval meg egy kólával. Lesznek pillanatok, mikor szanaszét fogod magadat szórakozni a kommenteken, amiket kaptam, hidd el, been there, done that.
      On a side note: sose voltam igazán animeblogger, bár az akartam lenni. XD Persze manapság is bírom ezt az egész beteg szubkultot, nehogy azt higgyétek.

      Kedvelés

      • Az “5 éves tervemben” mindenképp benne van a “nekiállás”. Amúgy meg: Né’ egy beszélő “trollcsontváz”! 😀 (No offense) Már, ha te vagy AZ a Rev.:) Ha igen, akkor itt is gratu a summás búcsúhoz – tetszett. Plusz nekem ez már a múlttal való találkozás személyedben – ami érdekes érzés – mert én csak 2013-ban kezdtem a blogokat jobban nézegetni. Ha meg mégsem az lennél, kedves “Kitsune…”, az sem baj, mert pl. a yetibarlangnak minden bejegyzése érdekes volt számomra, ha ritkásan is születtek. Szóval így is-úgy is köszi, hogy benéztél és kommenteltél.:) Pár gondolatom nekem is született a yetibarlanghoz – majd ha lesz szusszanásnyi időm és nem feledem – bevésem oda.Csak perpill ilyen IRL-dolgok is lekötnek, hogy fiammal koncertre menni, lányomat csajos dologban ígértem, hogy elkísérem, meg a zasszonnyal is van közös programom.

        Addig is ajánlom az arpadblog.hu-n (lásd oldalsávom) megismert ‘Kellett neked rongybicigli 2’-blogot (meg az elődeit) http://nemvagyokbeteg.hu/ és Nick Vujicic-ot https://balaaz.wordpress.com/2014/02/24/nick-vujicic-hihetetlenul-hiheto-hit/

        Zárójelben jegyzem meg, hogy lájkolom a zenei ízlésed: a Deeeeead Inside-ot én is süvöltöttem jópárszor anno, a Flatout-al való zúzásaim meg kellemes adrenalinfröccsös emlékeim.:)

        Kedvelés

  3. Igen, sok blogot nem ismerek még, és sokat el is felejtettem. Mikor épp eszembe jut, akkor szoktam keresgélni érdekesebbnél érdekesebb blogok után. Ha pedig valamelyik megtetszik, akkor berakom rss-be, feltéve ha még él. Vagy épp könyvjelzőzöm.

    Rólad szólva, nem hinném hogy ilyenfajta listákba illenél. Már csak azért sem, mert elég változatos bejegyzéseket írsz, így nem lehet rádhúzni az egyhangúságot, mint jelzőt. Talán a kritikusságodba köthetne bele bárki, de szerintem ez inkább előny. Unikum, ha nagy szavakkal akarnék dobálózni.
    Én is szeretek (szeretnék, ha szabadna, ebben nem mennék most bele…) trollkodni, persze csak úgy szőrmentén, csipkelődős hangulatban. Az egyetlen rageposztom is látod mekkora zsivajt eredményezett. Bár az már külön kategória. xD

    Az AA jövője… sok véleményt hallottam már, különböző felvetéseket, jóslatokat, de majd kiderül melyik lesz igaz.
    IT meg… hát erre is csak annyit tudom mondani, hogy majd kiderül. De az biztos, hogy moderáció terén nem lesz annyira elharapózott, mint az AA. Persze a szigorúság kell ebbe a szubkultúrában, mert azért vannak csaták, ha belejönnek a csapatok a vitázásba. Erre már nem egy példa volt abban a híres “etikett topikban”, amit én is szivesen olvastam (vagyis általában “végigpopcornoztam” xD).

    ““Összeesküvés-elméletek” és vidulás-csámcsogás: igen a cirkusz, pletykálkodás, akár kis rosszmájúskodás tud szórakoztató lenni! Csak akkor van baj ha az ember nagyon bevonódik érzelmileg.”
    Hát, az valóban nem jó, ha már érzelmileg vonódik bele az ember. Erre megint a rageposztomat hozom elő, ahol kapásból belevontak érzelmileg. Jobban mondva, pillanatok alatt feldühítettek. Aminek aztán jó nagy kalamajka lett a vége, de azok már a háttérben mentek, nem nyilvánosan.
    De az egyszerű viták szórakoztatóak. Nem is kicsit. Bár a politikát és a közéletet én személy szerint nem számítom ide, mert általában nem foglalkozom velük.

    Kedvelés

  4. “Rólad szólva, nem hinném hogy ilyenfajta listákba illenél.” Ó, dehogynem!xD Simán tudnék írni egy tízes listát róla, hogy miért is vagyok “szánalmas blogger”!:) (Viszont a mókás önostorozás úgy láttam már a f@kk u balaaz-nál sem jött be a kedves olvasóközönség egy részének…) Ha előzőektől eltekintünk, akkor is bárkit bármiért, jogosan v. jogtalanul ki lehet cikizni, csak jól kell forgatni a szavakat…

    A közélet hazánkban eléggé elbulvárosodott sajna, a politika meg baromira röhejes, ha nem bosszant fel, hogy mindezt a drága szülőföldeddel művelik… Ebben a környezetben fordulhat elő, hogy pl. már Dopeman is pártot alapított, MAFIA rövidítésűt…

    …a Magyar Kétfarkú Kutya Párt meg lassan 10 éve tevékenykedik… http://www.google.hu/search?q=K%C3%A9tfarku+kutya+p%C3%A1rt&safe=off&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=KfYlU6vzEqeGywOfnYLwDg&ved=0CGEQsAQ&biw=1280&bih=960#q=K%C3%A9tfark%C3%BA+kutya+p%C3%A1rt&safe=off&tbm=isch&imgdii=_

    Kedvelés

  5. Az AA témába nem megyek bele, mert nem különösebben érint. Trollkodáshoz hozzászólva, Zaizen cikkei többek között engem inspiráltak, de persze meg se közelítettem azt a szintet, amit ő. =) Rev-nél szintén tetszettek a provokatív postok, és egyes hozzászólások valóban ütősre sikerültek. =) Kár, hogy ő is nagyjából akkor hagyta abba az aktív blogolást, amikor én elkezdtem blogolni.

    Hogy mai körülmények között mennyire lehetne trollkodni animés körökben? Nos lehetne, mert lehet találni akár megfelelő témát (pl: yaoi), akár megfelelő egyedeket a trollkodáshoz, épp csak az a gond, hogy mára már eljárt az idő e fölött. Magyarán elvesztette az aktualitását. Lásd pár éve amikor az emo nagy divat volt, ugyanakkora divat volt bírálni is. Ám ahogy a divat elmúlt, kritizálni se volt már akkora divat. Szóval igaz az, hogy mindennek megvan a maga helye és ideje. Utólag persze vissza lehet ezeket olvasni, arra pont jók.

    Kedvelés

    • (Hosszú volt ez a nap is – olvasni már volt módom korábban, de reagálni csak most tudok. De sebaj, mert a telet követő napsütés megfizethetetlen, imádtam – a pestiek meg így jártak, ha ők kisebbségben maradtak, felhősen.)

      Érdekes egyébként, hogy az U fórumán most látom, hogy 2009-es székfoglalómkor olvastam már Zaizen-t: akkor a ‘Miért és hogyan trollkodjunk?’ címűjét. Akkor még totál nem értettem egy csomó netes kifejezést, így a trollkodást sem – és nekiálltam kiguglizni. Mindenesetre annyira sokat a mai napig sem lógtam online, hogy alaposan elmélyedjek ezekben, így a trollkodásról is felszínesebb ismereteim, elképzeléseim, tapasztalataim vannak. Ezért is örülök, hogy te is írtál Péter! Mert az már mégiscsak érdekes, ha egy ex-troll írja, hogy a trollkodás felett eljárt az idő.

      Az biztos, hogy amikor ez az anime-manga téma még frissebb volt itthon, de már kezdett szélesebb körben is ismertté válni, akkor ideális táptalajt biztosított a trollkodásra. És ezek az idők már tényleg elmúltak. Viszont így is van két-három olyan arc, aki még ma is űzi korlátozottabb keretek közt a fórum-trollkodást, itthon is. Vagy van olyan vlogger ugyebár, akinek a troll-maszkja a védjegye. Külföldön animés fórumokon, MAL-on AniDB-n pedig még mindig elterjedtebb a trollkodás.

      Mindenesetre pl. a linkelt Zaizen top 10-nél a kommenteknél leszűrhető hogy sokaknak elítélő volt a véleménye már akkor is a bejegyzésről, sőt Zaizen maga is leszűrte tanulságként, hogy az összetevők esetében némileg arányt tévesztett (megjegyzem ma olvasva is kicsit sok a nyomorékozási-arány).

      Viszont, ha a trollkodást kicsit tágabban értelmezem (és én bizony megteszem), akkor pl. megállapíthatom, hogy virágzik a trollkodás Magyarországon – és nem is holmi szubkultban, hanem a legnagyobb színtereken: a politika tele van profin manipuláló trollokkal, ahogy a közéletet elbulvárosító médiafelületek is. És bár ezek profizmusa is lenyűgöző én mégsem őket vágynám, nem őket hiányolom. Hanem valamivel őszintébbet, erkölcsösebbet, naivabbat. Egyedit, kreatívat, összefüggéseket meglátót, kritikusat, görbe tükröset stb. Ne nevezzük akkor trollnak, de szeretnék ilyen véleményalkotókat, “szemfelnyitókat” a magyar anime-manga szubkultba. És szerintem az ilyenre mindig szükség lenne, sosem járna el felette az idő. Az persze egyértelmű, hogy ez a véleményalkotónak abszolút nem éri meg, nem térül meg, a nagy többség ellene van – így hálátlan dolog. Tán ezért ilyen ritkás nálunk manapság. Pedig ma is egy csomó mindenről érdemes lenne kicsit megpiszkálóbban írni házunk tájáról… A “fandom” bőven ad témát.

      Kedvelés

      • Nos itt eleve felmerül az a kérdés, hogy pontosan mit is tekintünk, illetve tekinthetünk trollkodásnak? Ahogy már sokszor leírtam, véleményem szerint két fajta troll létezik. Van az a fajta destruktív troll, akit egyébként a legtöbb fan elképzel a troll szó hallatán, akinek semmi más célja nincsen, mint hogy belekössön, például az animékbe, és azért rajongó emberekbe. Mindezt pusztán azért, mert neki nem tetszik, ellenben sok a szabadideje, és szeret kötekedni, még ha nem is tud a téma tárgyáról, úgy igazán semmit se. Egyébként meg alapjáraton korlátolt és buta.

        Természetesen vannak ilyen emberek is, és az ilyenek semmiben sem jobbak egy hasonlóan sztereotip, gyökér fantól, aki mindössze abban különbözik tőlük, hogy a kerítés másik oldalán áll.

        Aztán vannak az olyan, mondjuk úgy konstruktív trollok, akik valamilyen szinten maguk is rajongók, mozognak a témában, vagy legalább is tudnak róla egy s mást, és a popkultúra negatív szélsőségei ellen emelik fel a szavukat, valamilyen stílusban. Ezzel lényegében egy vagy több problémára szeretnék felhívni a figyelmet, és azt szeretnék, ha érdemi vita indulna meg ezekről a sokszor elhallgatott, vagy szimplán csak kibeszéletlen problémákról.

        Hogy fórumokon mennyire megy, illetve mehet idehaza, animés körökben az effektív trollkodás, az egy érdekes téma. Lévén nagyon sok fórum megszűnt, a még meglévőeken pedig a legtöbb mod, admin, úgy eleve irtózik a vitától. Függetlenül attól, hogy az esetleges csipkelődések, oda-oda szúrások közben egyébként milyen színvonalú vita zajlik, és miről. Vloggerek közül nyilván Memberre gondoltál, na most ebben a kérdésben nyilván nem fogunk egyetérteni, de álarc ide vagy oda, ő nem egy troll. Ő egy animéket kedvelő ember, aki kritikát fogalmaz meg animékről, sokszor több, mint kevesebb sikerrel. Máshol meg politizál, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

        Nem egy ostoba ember, vannak jó gondolatai, és amikor például negatív véleményt formál, akkor néha nyilván akaratlanul is ki-ki szól a rajongókhoz, de ez nem trollkodás. Lásd az én SAO bejegyzésemre is sokan azt mondták, hogy trollkodás, szerintem mégsem volt az. Ami tényleg az volt, az például a yaois bejegyzés.

        Hogy érthetőbbé tegyem, más az, amikor az ember kritizál egy animét, és közben esetleg kiragad egy-két hülyeséget a rajongók szájából, mint amikor egy globálisabb jelenségre akarja felhívni a figyelmet. Például hogy vannak emberkék, akik a saját kultúrájukról semmit se tudnak, de majmolnak egy másikat, amiről tévesen azt hiszik, hogy ismerik, pedig valójában mindaz amit tudnak róla, egy stílus termékeiből származik. Vagy hogy egyesek meddig képesek elmenni, ha a kedvenceikről van szó (vitapartner fenyegetése), moderátorok hogy élnek vissza a hatalmukkal, és szegik meg ők maguk azokat a szabályokat, amiknek a betartatásával lettek megbízva, és a többi.

        Kedvelés

      • “Nos itt eleve felmerül az a kérdés, hogy pontosan mit is tekintünk, illetve tekinthetünk trollkodásnak?”
        Alapvetően nem a trollkodás az, amit hiányolok a mai magyar anime-manga szubkultból – bár kétségkívül tudna színesíteni, ízesíteni, ha több lenne belőle ma is – hanem az olyan személyek, mint Zaizen. És még egyszer mondom, nem kell neki feltétlen trollkodnia, de ki kell(ene) mondani időnként dolgokat, meg kellene vitatni őket. Szerk.: és jó lenne ezt olyan magas szinten, képzetten tenni, mint Zaizen…

        “…véleményem szerint két fajta troll létezik. Van az a fajta destruktív troll… Aztán vannak az olyan, mondjuk úgy konstruktív trollok…”
        Mondom ebben a témában is jobban el kellene mélyednem, de én még így is mindenképp felállítanék egy harmadik kategóriát, a “szórakoztató, csipkelődő trollét”. Aki nem rombol és nem is “vált világot”, csak szimplán vicces, de nagyon. Hangulatilag ez a típus sokat tud dobni egy fórum életén, sőt összefoghatja-mozgathatja a közösséget, viccesen akár új témákat dobhat be és akkor már többet is csinál, mint szórakoztat. Destruktív trollal egyébként szerintem én pl. még nem igazán találkoztam – inkább csak olyannal, akit destruktív trollnak címkéztek (lásd amit Memberről írsz a SAO kapcsán). Mert ezt persze könnyen rásütik a felhasználókra, fórumozókra.

        “Hogy fórumokon mennyire megy, illetve mehet idehaza, animés körökben az effektív trollkodás, az egy érdekes téma. Lévén nagyon sok fórum megszűnt, a még meglévőeken pedig a legtöbb mod, admin, úgy eleve irtózik a vitától.”
        Talán valóban ez az egyik legérdekesebb sarokpont ebben a téma-halmazban és egyben legfontosabb is. Szerintem nagyon-nagyon káros az agyoncenzúrázás, az eszmecserék elfojtása. Nyilván a magyar történelemből, a társadalom állapotából is eredezik ez a dolog és sajnos kicsiben ugyanúgy rossz példát mutat a szubkult újonnan érkező tagjainak, rossz irányba tereli őket. Ezt ugye tapasztalhattad te Animaxon én meg AnimeAddictsen. Az AnimeAddicts-nál például megfigyelhető, hogy próbálnak változtatni a rossz szokásaikon, pl. a túl szigorú és következetlen moderáción – de láthatóan nem megy alapjaiban. Az Issho Tosho még nagyon új, de én már most aggódtam néha az ottani moderátori hangsúlyok miatt. Otaku Fórumot nem használom, arról nem tudok nyilatkozni. AoiAnime elég kihalt, ott nincs is nagyon mit moderálni jó ideje. U stabilan üzemel a maga kis felhasználó körében – és egyébként szerintem ők kellene, hogy valamilyen szinten példák legyenek a fórumüzemelésre – nemigen látszik a moderáció, háttérben van, a tagok képesek önszabályzó viselkedésre stb. De igazából úgy láttam, hogy itthon nem a fórumokon, hanem a blogokon tudtak kialakulni szabadabb eszmecserék vagy akár parázs viták, normális lecsengéssel. Pl. nálad is többször. És ezzel csak az a baj, hogy a blogokat kevesebben látogatják. Ami nem baj, ha a vitaképesebbjei, értelmesebbjei, érdeklődőbbjei stb. kerülnek oda. Nem e-pénisz hegyezés miatt emlegetem a látogatószámot. Hanem azért mert tényleg fontosnak tartanám, hogy a tágabb közösség is kapjon ilyen példát, tanulhasson vitakultúrát. És ezt abszolút nem kapják meg a nagy létszámú, látogatott magyar anime-manga fórumokon. Ami nagyon-nagy baj. Én is pl. 2006 körnékétől elkezdtem animézni, de csak 2009 magasságában aktívabban fórumozni és csak 2012 végén nyitottam több fórum felé, 2013-ban meg a blogok irányába jobban. Pedig most már látom, hogy hasznosabb és értelmesebb lett volna inkább a blogokat látogatni, mint AA-n csücsülni (aminek persze szintén megvolt a maga bája és tanulsága, nem bánom én végül is).

        “Memberre gondoltál, na most ebben a kérdésben nyilván nem fogunk egyetérteni, de álarc ide vagy oda, ő nem egy troll.”
        Nyilván meg fogsz lepődni: abszolút egyetértünk.

        “Hogy érthetőbbé tegyem, más az, amikor az ember kritizál egy animét, és közben esetleg kiragad egy-két hülyeséget a rajongók szájából, mint amikor egy globálisabb jelenségre akarja felhívni a figyelmet. ”
        Globális jelenségeket is lehet kritizálni. Sőt! Az ilyen kritikai élű elemzések az igazán izgalmasak. És persze ettől nem lesz troll a kritikus még ha esetleg annak is bélyegzik. A stílusban van igazán különbség a kettő között – gondolom én… De cáfoljatok meg.

        Kedvelés

  6. Sziasztok. Ha már előkerült a nevem, egy hozzászólás erejéig Revhez hasonlóan előbújok a feledés félhomályából, hogy reflektáljak az eszmefuttatásra, illetve véleményt mondjak a szívemhez közel álló témáról, a Trollkodásról.

    A trollkodás alapvetően erisztikus önkifejezési forma (Erisz a viszály görög istennője, a trójai háború kirobbantója). Tehát a trollkodással nem valamiféle dialektikus vita keltéséről van szó, nem az igazság keresése az elsődleges célunk, nem is a meggyőzés, hanem elsősorban a szórakozás és a szórakoztatás, valamint a vita fenntartása ameddig érdemes, lehetőleg minél több ember bevonásával. Jó trollkodáshoz természetesen kell a jó “csali”, emellett kell egy szórakoztató vitakultúra, amivel a közönséget nyeri meg az ember, de a trollkodás mindemellett nem igazán szórakoztatási, hanem önkifejezési forma – mint minden egyéb kreatív játék szavakkal és gondolatokkal – amikbe invitálunk másokat, és mások reakciói teszik teljessé. Ami miatt igazán szórakoztató, és frusztráló dolog a trollkodás, hogy az emberek mennyire nem értik meg a viccet. Poe törvényét nem ismertem, mikor évekkel ezelőtt aktívan trollkodtam a magyar animés közösségben, de utólag azt gondolom igaz meglátás, hogy szabadon megfogalmazva “nincs olyan, hogy nyilvánvaló troll”, mert mindig akad legalább egyvalaki, aki a teljesen nyilvánvaló provokációt is komolyan veszi, és gépeli a dühös kommentjét a troll és mások nagy örömére. Online és sajnos sokszor offline is igaz ez, rengeteg ember nem ismeri fel az iróniát és a szarkazmust, továbbá azt az axiómát sem követik, hogy “ne etesd a Trollt”, ami persze a legnagyobb hiba, ha hajlamos vagy fölháborodni, mimózalelkű vagy, vagy egyszerűen olyan egomán vagy, hogy létfontosságú nyerned egy voltaképp jelentéktelen internetes vitában.

    A trollkodással és a felháborodással kapcsolatos filozófiámat legjobban Ricky Gervais frappáns megfogalmazásával foghatom össze: “the fact of the matter is: offense is taken, not given”.

    Amire magam és mások szórakoztatása mellett törekedtem anno a blogommal, az a trollkodás percepciójának megváltoztatása volt. Az a troll, amit mutatni akartam a világnak a fentebbi elveket képviseli, plusz kimondja amit más nem; úgy, ahogy más nem: humorizál, kifiguráz, tükröt tart eléd, kigúnyol és felhergel, és szembesít azzal a ténnyel, hogy az interneten vitázol valami jelentéktelen hülyeségen egy animéről elnevezett ürgével. Azt reméltem, hogy ez arra ösztönözi majd az embereket, hogy ne vegyék magukat túl komolyan. Túl optimista és erősen politikai agenda volt így utólag, de akkoriban zavartak a nagyra hízott egók a magyar anime szubkultúrában.

    Már nem mozgok többé animés körökben, egyrészt mert nem nézek animét olyan hévvel, mint öt éve, másrészt pedig idegesít a Z generáció (hiába, 30+ vagyok, lol ) így aztán a mostani trendekből is kimaradok. Azok alapján, amiket olvastam a fenti bejegyzésben, úgy látom viszont, hogy még megvan a szubkultúra árnyoldala. Van az a mondás, hogy a kutya ugat, a karaván halad…. lehet hiábavaló kutyának lenni ilyen körülmények között, de anno legalább jókat nevettünk 🙂

    btw, csak hogy tudjátok, olvasom Pétert néha, és a te blogod is átlapozom idővel, balaaz 🙂

    Kedvelés

    • Na, a fentiek stílusa, meg tartalma alapján itt nem kell kételkednem, hogy te vagy-e AZ a Zaizen! 🙂 Megtiszteltetés, hogy eme kis szerény zugban vendégül láthattalak, beugrottál – ha csak egy hsz erejéig is. Az “átlapozási coming out” is igen jól esett, kösz! Ugyanakkor a régebben (fura ezt mondani egy ilyen “még-a-tojáshéj-a-seggén-blognál”) erre járók jelentik számomra az igazi megtiszteltetést, a visszatérő olvasó-kommentelők (csak azért mondom, hogy nehogy ők besértődjenek, hogy neked nyalok, őrájuk meg teszek, mert nem).

      De szeretnék én is még sokáig 30+ maradni… legfeljebb így számolom most már a hátralévő évtizedeket, remélem sokat. A generációk meg mindig jó sokat tanulhatnak, tanulhatnának egymástól. Kár, hogy pl. a honi anime-manga szubkultnak leginkább csak fiatal generációja van (bár arányaiban angol nyelvterületen is ugyanez a helyzet). Az AnimeAddicts pl. tárt karokkal várta mindig az újakat, a régieket pedig abszolút nem marasztalta, sőt flegmán mutatta is mindig az ajtót a kijárat felirattal…

      Mostanában egyre inkább az motoszkál bennem, hogy ma mennyire kellenek a kutyák a karaván mellé. S ma, a fiatal digitális bennszülötteknek ez már sokkal könnyebb, mint az idősebb nemzedékeknek volt, akár csak 30-50 évvel ezelőtt. A probléma az, hogy a köz tudatát mérgező, elhomályosító, befolyásoló Nagy Testvér ugyanígy sokkal könnyebben tevékenykedik. Továbbra is erkölcsi felelősségnek tűnk, hogy egy közösség az értékei megóvására elegendő és elég hangos házőrző- és jelző kutyát kitenyésszen. A diktatúrából demokrácia lett, a fakabátok sünökké transzformálódtak, a cenzúra… elméletileg megszűnt, gyakorlatilag csak más a működése. Szóval lehet, hogy továbbra is a régi a jelszó: Le kell menni kutyába!

      Kedvelés

  7. Na, kicsit előbújok én is, mert olvasni olvasok, de a kommentelési kedvem az utóbbi időben meglehetősen alább hagyott úgy en bloc mindenfelé. Érdekes elgondolás az, hogy “a trollkodás felett eljárt az idő”, bár szerintem nem. Inkább azt mondom, hogy módszert váltott a környezet változásának hatására. Tekintve, hogy itt van Rev, Zaizen, de még Péter blogja is, akik mondjuk úgy, hogy a mostani viszonylatokban a közösség hőskorában voltak aktívak, akkor még élt a dolog, hogy jó vitakörnyezettel és -kultúrával lehet érdemesen is csinálni. Szemben ugye ma, amikor a hype-tól megvakult fansereglet már lassan annyira erőlködik a lépéseknek nevezett helyben toporzékolásával, hogy már-már lassan a Niagaraként folyó saját nyálán csúszik el és vágódik hasra. Egy ilyen környezetben igazából az ezt a tömeget értelmes gondolatokkal pukkasztó ember már trollnak számíthat, mind konstruktív, mind destruktív értelemben. Ez már csak annak a kérdése, hogy az érme melyik felén állunk.A konstruktív trollnak most lényegében az a célja, hogy kiemelje az értelmet a tömeg néhány egyénéből és megteremtse a maga környezetét, amiben létezhet és valamennyire visszatérhet az alapjaihoz. A destruktív trollnak a célja és módszere nem változott, az ugyanaz maradt.

    Kedvelés

    • Cimbiii! Szeva kedves “bipoláris KukoRICZa Jancsi”! 🙂 Ja, jól el vagy veszve. Remélem a kedvetlen télies barlanglét után felhágsz a hullámvasút tetejére! Az esküvő és temetéses posztod alapján igen, mert láthatóan annyira előre jártak a gondolataid, hogy a kezed nem tudta követni a klaviatúrán! Tessék visszamenni typo-kat korrigálni! 🙂

      Hype – volt az régen is szerintem. Köszi a hivatkozást amúgy a blogodban!

      Kedvelés

      • A “KukoRICZa Jancsit” már a Konzol Magazinos srácok ellőtték rám (ha jól emlékszem eszgé volt) egy olvasói levél kapcsán,.a bipolaritásom meg… ja, van. Még együtt tudok élni vele, addig örülhetnek egyesek és szörnyülködhetnek mások. A typókat majd Uma korrigálja nekem holnap. Most fordítanom kellene, de az internutz mókásabb most.

        Igen volt régen is, de nem mondanám, hogy olyan jellemző, erősen jelenlévő lett volna, mint manapság. Amúgy nincs mit, részben az írásodra is reflektáltam, valamennyire az is szülte a gondolatsort, amit jól láttál, előrébb volt, mint a kezem. 😀

        Kedvelés

      • “…részben az írásodra is reflektáltam, valamennyire az is szülte…”
        – Ja, azt nem volt nehéz kiszúrni! 😀 Yaaay, balaaz kis blogkuckója befolyásolja a magyar anime-manga blogszférát! Érdekes! Remélem nem “rossz irányba” megyünk.:)

        Egyébként őszintén szólva én arra is gondoltam, hogy berágtál, mert nem nyalok csontig az Issho Tosho-nak, sőt szkeptikus is vagyok vele szemben – ti meg ugye támogatjátok. Nem különösebben vagyok vele tisztában – nem igazán értem, hogy ki mi miatt nem szól hozzám, kinek melyik cselekedetem miatt lettem “érinthetetlen”. 😀 Ha egyáltalán az vagyok és nem csak szimplán érdektelen – amit én azért szerényen kizárnék. 🙂

        Kedvelés

      • Jó dolog a szkepticizmus, én is az lennék, mert egy ilyen jellegű kezdeményezést speciel nem bíznék akárkire. A berágáshoz meg ettől azért jóval több kell. Szokás mondani, barátból lesz a legjobb ellenség, de említeni sem kell, hogy ez kikre nézve szerzett manapság érvényt. És ezt a szintet elérni nálam művészet (eddig csupán páraknak sikerült ezt elérnie), szóval nem osztogatom ezt olyan könnyen. Pawel (VincentArisato) barátom is jól tudja, hogy vannak olyan időszakaim, amikor a szokottól is hallgatabb vagyok vagy eltűnök egy kis időre. Mondjuk nem csoda, vele 2011 ősze óta beszélgetek komolyabban, billentyűket nem sajnálva. Na meg, a MAL-ról én vagyok az egyetlen máig, aki vette a fáradtságot egy pofavizitre. Mondjuk szemben veled… szerintem megszokhattad hogy ritkán írok és ha egy kicsit fel akarlak piszkálni, akkor magázódom. 😀

        Hát az IT fórumán én se vagyok valami hű de nagyon aktív emberke, akármennyire is úgy tűnik olykor. Mondjuk tegyük hozzá, hogy formálódik még az a közösség, meg sokan igazából az oldal tényeges indulását várják. Az igazi ugrás szerintem akkor lesz, bár ez még kérdéses. Alig tudunk valamit is a működésről, de szerintem még maguk a modik is, mivel a fejlesztők nem “közvetlen az orruk előtt dolgoznak”, vagyis nem tudják kapásból tesztelni, hogy és mint lesz, csak később a béta időszakban. De nekem az elvek szimpatikusak, már hogy az AniDB/MAL/FansubDB mintájára kívánnak valamit összehozni.

        Kedvelés

      • “Na meg, a MAL-ról én vagyok az egyetlen máig, aki vette a fáradtságot egy pofavizitre. Mondjuk szemben veled…”
        Ahh, szíven szúrt az igazság! 🙂 Miközben virtuálisan szórom a hamut a fejemre, azért kicsit megpróbálom mosni is a kezeim: Bár ez többé-kevésbé már privát téma, de a naplócskám elbírja… meg amúgy is vannak a dolognak a nagyobb közösségre is tanulságai. 🙂 Szóval: kommunikáció és kapcsolattartás. Személy szerint offline is voltak vele gondjaim, az online világban meg csomó mindent újra kellett tanulni – még most is tanulom, ebben a szent pillanatban is. 🙂 Nálam a fórumozós, általános, csoportos kommunikáció volt amiben ugye AA-n próbáltam megmutatni magam: a legtöbbet próbáltam adni magamból, amit tudtam, az őszinteségem és az odafigyelésem. Igaz a túlmoderált AA-fórumon nem lehetett elég szabadon beszélgetni. Chatelni meg nem jártam és privát üzenetek formájában sem beszélgettem, itt utóbbinál inkább csak egy-egy ritka üzenetváltásom volt néhány emberrel. MAL-on se nagyon nézek rá senkire, igazad van. Miért? A MAL nekem erre túl lassú – pl. az általam követett blogokon viszont igyekszem mindent elolvasni és lehetőség szerint valamilyen formában az érdeklődésemet kifejezni. Így nem mondhatod pl. hogy nem látogattalak és nem érdeklődtem irántad, mert a blogod bejegyzései ezt cáfolják… De az is igaz, hogy egyszerűen nincs időm online akkora csevejeket folytatni, mint te meg Vincent. Semmitmondó rövid, “szoszi”-val meg nem égetem magam. Egyébként az online kapcsolataimat is fontosnak tartom, de ezeket én pl. nem vágyom offline viszonylatban is megerősíteni, nekem így jó külön. Megjegyzem van amikor több időt fordítok RÁTOK virtuális cimbikre, mint a saját feleségemre vagy gyerekeimre IRL. Mint most is pl. Ezzel egyrészt érezd magad megtisztelve – rám nézve meg csöppet ciki… Egyszerűen nincs idő mindenre, amit szeretnénk – igen illene és jó lenne veletek is jobban ápolni a jó szomszédi viszonyt (mert igen ezt tudatosan kell), de a saját szűkebb- és tágabb rokonságomra, munkatársaimra, haverokra sincs már annyi időm amennyit szeretnék. Ugyanaz, amit a feliratletöltés kapcsán is sokan írtak már: hogy látogatni az adott oldalakat, az itt is él a személyes kapcsolatokban. A feliratoknál is kéne látogatni azt az 1001 oldalt, meg a kapcsolatokban is a cimbiket. És bár kezdetben én is a “mindent-kérek-a-számba-az-egy-súlyponti-oldalon” és “az-összes -érdekes-ember-jöjjön-oda-beszélgetni-ahol-én-vagyok” lusta híve voltam, láthatod, hogy mára próbálok változni: látogatom az egyéni blogokat. De e mellett időben nem fog beleférni még MAL is. Bár most épp nincs már közösségi fórum-törzshelyem, benézek mindenhova, de sehova sem tartozónak érzem magam: se IT, se AA, se Aoi, se U, se OF. A meló mellett ez a saját blog is sok időmet leköti – te már csak tudod, csinálsz annyi mindent, ami viszi az idődet… Mellesleg, blogom: azért én minden hétvégére igyekeztem és “szépen megterített asztallal, érdekes menüsorral” hívtalak benneteket egy-két bejegyzés formájában. Sokat készültem ezekre az alkalmakra, beletettem szívem-lelkem. *várjál elmorzsolok egy könnycseppet, mert annyira meghatom saját magam* Aztán volt, hogy senki sem “ült ide a vendégváró asztalomhoz”. Értem én, hogy sokféle embernek sokféle az ízlése – és sok minden nem is érdekli. De erre én csak azt tudom mondani, hogy amerre én elfogadtam a meghívást ott szinte kivétel nélkül mindent “megkóstoltam”, attól függetlenül, hogy amúgy “szájam íze szerint való-e vagy sem. De aztán az idő az itt is egy fontos tényező újra. Szóval NEM hisztizni, önsajnáltatni akarok, csak az AA-ról kikerülve is meglepett, hogy mennyire kevesen fogadták el a “vacsorameghívásaimat”, holott ott úgy tűnt, hogy többekkel le tudnánk ülni legalább “egy-két italra egy pár szó mellett”. Szóval nem értem én ezt az online kommunikációt-szociális hálót SE ahogy IRL se mindig – maradok továbbra is naív, nyitott, de “tapintatosan állandó, már-már zaklató privát üzeneteket mellőző, csendesen-öregesen-megfontoltan-lusta” hívetek. 🙂

        Kedvelés

      • Lényegében értetted mire céloztam, de mondjuk hozzájárul az is, hogy Pawellel még elég fiatalok vagyunk, meg tudjuk tenni, illetve mehetnénk lassan a lengyel-magyar barátság példatárába azok alapján, amit olykor (vagyis nagyon sokszor) levágunk. Már elkezdtem az ilyen közös agymenéseket átnézegetni, keresni pár aranyköpést oda-vissza, csak a poén kedvéért, mert ha trollhangulatban vagyunk, akkor nincs sok kegyelem a beszédtémának (avagy kilyukadunk ott, hogy valamelyikünk felteszi a kérdést: “miért beszélünk ismét a szarról, szado-mazo cuccokról és egyéb agyamentségekről?”. :D)

        Mondjuk ami engem illet, az IRL dolgokat én is eléggé elhanyagolom, mondjuk nem véletlenül: az utolsó nagyobb kimozdulásai emberek közé az a két ált. sulis osztálytalálkozónk és a Víz világnapi tisztítóakció volt a Hulladékkommandó kereteiben. Illetve mondjuk ma megyek Fej vagy Írás (haver bandája; heavy metal) koncertre és ezzel a conig én kiszocializáltam magam… (Vagy ahogy írtam magamról az osztálytalálkozós csoportban Face-n: “A kezdeti kocka mára professzionális szobanövénnyé változott.”, mire egyik jó barátommal nekiálltunk: “Ezzel nem csílelnék a csajok előtt…” “Ki mondta, hogy a lányok miatt megyek?” “Mert ismerünk eléggé.” “Oké, győztél.”) 😀

        Amúgy ez a csinálok elég dolgot…Örgh, már koránt se annyit, mint régebben. Néha 1-2 órára odaszegez a 9gag/Funnymama/Youtube, egy kis játék (ami ha beszippant, akkor az van fél nap is). Meg a fordítás vagy az utómunkázás, ha marad kedvem foglalkozni vele. Mert valahol az amit odaát nálam leírtam, erősen a közösség kritikája is az elején, amivel kapcsolatban lassacskán az az érzésem, hogy lóf*szt nem érdemel önmagában, nem hogy tormával – az ember megmozgatni szeretné őket, hogy valami önálló szerveződést mutasson, erre csak megvakarják a feneküket és annyiban hagyják, mert “majd más megoldja”,. Viszont igaz, a MAL lassú bármi ilyen komolyabb dologhoz. Hát még milyen lassú a Leijiverse klub. Ott sok minden a kiadásokon múlik, más különben csak 1-2 betévedő kérdés van per szezon, az emberek meg nem akarna kibeszélni semmit szinte semmilyen témában. És ezek felett ülök, mint segédadmin, amit egy aktívabb időszakban kaptam viszonzásul. Persze, nem akarok a külföldi közösséget a hazaival összemosni, mert a külföldiben csak ennyire veszek részt. A hazaiban jelentősebb szerepet tulajdonítanak nekem, holott sose vágytam rá. De ezt az IT-n leírtam már.

        Kedvelés

      • Közösség mit érdemel, mit nem: Hja, Ricz, na ez itt központi kérdés. Hiába akarsz te többfélét, ha a “közösséget”, annak nagy részét csak a letöltés érdekli vagy a cosplay vagy a hype. Az AA több tízezres regisztrált tagságából sincs néhány száznál több, aki már tényleg érdeklődik is a közösség dolgai iránt jobban. És ebből meg csak néhány tucat, aki hozzá is szól vagy tesz is ezt azt. És ez a kettő meg nem is mindig találkozik egy emberben. Plusz még ezeken belül is sokan nem látják a nagyobb összefüggéseket, ami érthető: életkori sajátosság. Nincs az életkorral semmi baj, mondtam már sokszor, de én is sokat változtam13-14-ről 18-19-re és aztán 25-26-ra, most 30-as végire… Ami engem még érdekelne, hogy hogy van ez a többi nem angol nyelvű közösségnél? Tudható, hogy mi magyarok hátul kullogunk az angolozásban, de az egyéb nem angol anyanyelvű közösségek is nagyrészt anyanyelvükön szerveződnek, vagy ott nagyobb hányad rongyol be rögtön, közvetlenül a nemzetközi, angol nyelvű közösségbe? Láttam AniDB-n mag MAL-on is olyat, hogy pl. görögök, portugálok, franciák stb. ott nagyon aktívak és szerveznek is talikat, ha egymás országa felé járnak.

        Lejiverse admin: munkateherbírásod miatt maximálisan érthető az ilyesmi, de ha moderálós dolog is van a “munkakörhöz” csatolva, akkor a vérmérsékleted miatt abszolút nem neked való szerintem! 😀

        Kedvelés

      • Van hozzá moderálási jogom, de nem kellett használnom soha. Jó fej banda, ha kérdeznek, akkor 1-1 projektről kérdeznek, hogy “XY fordította, befejezte már?”, vagy “ZA animét/live-t bejelentették még régebben… tudunk róla valami újat?” vagy ami gyakoribb: “Ennyi anime van a Leijiverzumban, most melyikkel kezdjem el?” Ennyitől is elszállhat az ember agya, ha annyira a vérmérséklettől függ. Vagy az oldalunk banlistáját is meg lehet tekinteni, alig vannak rajta. Van rajta egy lejárató, egy “visszaélő”, a többi spambot. Pedig a mienk aktívabb valamivel, mint a Leijiverse klub. Akármennyire is el tud velem szaladni a ló, ha kirobbanásról van szó, azért ha moderátorként kell fellépnem, akkor tudom magamat türtőztetni. Mert ugye megtehettem volna Andusia hozzászólására is, hogy törlöm és egy kedves üzenetet hagyok ott, hogy “Köszönöm a szívélyes látogatást és átható meleg szereteted tanúbizonyságát.”

        A külföldiek… Hát az angolok több kupola alatt gyülekeznek, ugye AniDB, MAL, Baka-Updates stb. némi átfedéssel. Hozzájuk tartoznak a svédek (és en bloc a skandinávok), akiknél befuccsolt a nemzeti nyelvű anime-, manga- és képregénykiadás, mert olyan magas színvonalon tanulnak angolt. A francia a legrégebbi talán európai viszonylatban, majd jön az olasz és a spanyol. Ők is inkább az angolt használják ki, bár vannak nemzeti nyelvű oldalaik és kiadásaik. A lengyeleknek van a Tanuki, ami olyan központi, mint itthon az AA, csak ők nem OST-znek, meg miegyéb, hanem egyszerű fórum+ismertető, ahol annyira degradálódott a közönség, hogy a modi azért is bannol, ha rosszat mersz írni bármelyik műről, vagy az ottani vérpistikék nem szednek szét még előtte (kivétel ha mindenki más szerint is szar volt :D). Szal ha mi sírunk, hogy 7-8 alatt nincs az AA-n anime pontozva, akkor nyugodjunk meg, hogy a Tanukin ugyanez 8-9 átlagban. 😀 Szóval az értelmesebbje is az angolt használja. A görögöket nem tudom, Anakint megkérdezem, ő az egyik társadmin a klubban. Azt hiszem nekik csak fórumuk van. Az oroszokat nem kell mondani, ők is úgy vannak, ahogy az angolok: több kupola alatt. Már ami a súlypontokat illeti. Hogy a talikat hogy szervezik, az passz. Egy luxemburgi srác betalált FB-n egyszer, ahol szerte Európából voltak rajongók. Egy kis csoport, aminek ő volt a középpontja, de az hamar meg is szűnt, mivel rendre elkényszerült tűnni zenészként. Így meg ugye még pofavizitet se lehet rendezni.

        Az meg hogy én mit akarok, és mit érdemelnek… Nem kívánok sokat, nem is akarok sokat, csupán azt, hogy a régi hibákat, amiket Péter is leírt részben, azt ki lehessen küszöbölni.Most ott volt a lehetőség egy normális, megfontolt moderálással, de olyan lett hála nekik, mint a rossz viccben: a pokolban azért nem kell a magyarok mellé ördögöt állítani, hogy ne másszanak ki az üstből, mert úgyis visszahúzzák azt, aki ki akar mászni…

        Kedvelés

  8. Micsoda téma került elő. Offline találka, avagy üljünk össze egy sörre. Ez érdekes emlékeket idéz bennem. Volt idő, mikor még egy másik fórumon írogattam napi szinten. Már nem létezik se a fórum, se az a baráti társaság, aki ezt létrehozta. De majd 3 évig napi szinten írtam oda. Nyaranta cirka 10 napos táborozós, sátrazós, kempingezős kiruccanást csináltunk olyan 30-40 fős társasággal. Avagy nyaral az animus banda. Oltári buli volt egy-egy ilyen nyaralás. Itt-ott az országban, mindig más helyen, net nélkül, csak a netes haverokkal 10 napig csak úszni, beszélgetni, szórakozni, esténként tábortűznél inni-enni.
    Ilyen manapság nincs. Bár szerintem ilyen társaságot alkotni már lehetetlen is lenne a mai animés társadalmat ismerve. De kisebb baráti társaságok offline találkája még okozhat örömet, kikapcsolódást. Bevallom, az ilyesmi nagyon hiányzik manapság. Nem járok évek óta sehová, csak melóba. Itthon poshadok, erre jobb szó nincs.
    Lehet csesztetni érte, de azt azért megemlítem, hogy azért ennek a háttérben vannak komolyabb okai is, erre nem térnék ki nyilvánosan.
    Most ugye volt egy kisebb kavarodás ezzel a Mondoconos jegyárakkal, változtatással is. Bevallom, szeretek ilyen rendezvényekre járni. Számomra egyfajta “világlátásnak” minősül egy ilyen kiruccanás a messzi Pestre. Haverokkal találkozni, venni pár kütyüt, szétnézni az előadások között. Ennyit megér egy évben egyszer. Mert túlzásba se viszem azért. Anyagilag se érné meg, de egyszer belefér egy évben.
    Na, itt most be is fejezem ezt a kis monológot, mert melóba kell mennem, de holnap talán még folytatom. Bár lehet ebből írok majd egy posztot, érdekes témakört lehetne ebből írni. Éjjel majd elgondolkodok rajta.

    Kedvelés

    • Zsu és a hőskori tagok szervezetek több ilyet, az utolsókon részt vettem még 2010-ben, Debrecenben és Sarudon. Lehet még szervezni ilyet, de szerintem sem jön több össze egy haveri körtől nagyobb társaság, maximum 1-2 frissnek ható arc. Nem volt rossz a sarudi, annak ellenére, hogy Birkával bekockultunk egy kicsit akkor, mert túl erősnek találtunk a napot és elviselhetetlennek a hőséget odakint (persze, mintha a konténerben jobb lett volna~). De a csúcs szerintem az volt, mikor mégis begyalogoltam a tóba, aztán összenéztünk Schubyval, hogy mi cseszteti a lábunkat… hát kagylók. Kis gúnyolódással lehetne mondani, hogy meg akartak minket enni. 😀
      Viszont ha már felhoztad a cont. Annak ellenére, hogy emelték az árat, jössz te is? (Ez a kérdés rád is érvényes Balaaz!) Elvégre lesz egy érdekesség az egyik napi programban, de nem árulom el nyilvánosan mi. (Nyehehe…)

      Kedvelés

      • A korom miatt én hitelesen cosplayelhetnék pedomacit! 😀 Nem tudom mennyi 40 év körüli arc megy ki egy ilyenre, de gyanítom nem sok – kilógnék én a conokról, mint Vágvölgyi B. András annak idején… Meg utazás, belépő – mind pénz eleve és mint “családfenntartó” nemigen költök magamra. Elsők a gyerekeim! Még jó pár évig az övéké az anyagi forrásaink java – ha akarnának menni azt fizetném, de a “magam szórakoztatása miatt” nem veszem el tőlük a lehetőségeket! Amúgy ez érdeklődés volt Ricz vagy meghívás? Mert ha komoly meghívás, akkor annak ellenére nagyon jól esik, hogy biztos nem megyek. 😀 A programból nem hiszem, hogy sok minden érdekelne, sőt biztos hogy a legtöbb dolog nem – az meg, hogy IRL is találkozzak másokkal… igen, engem is érdekelne pár arc, de mondom akkor én inkább (valami jazz v rock) kocsmázni ülnék be szívesebben. Meg visszafelé nem hiszem, hogy “sokakat” érdekelnék (értsd: 1-2 embernél többet). Meg amúgy is szeretem az anonim internetlétet! 😀

        Gondolom a Zsu-s dolgok alatt, a régi AA-s talikra gondolsz – pár képet én is láttam fenn az oldalon, meg a régi fórumrészek párbeszédei más stílusúak, mint a maiak – nyilván sok okból, ott még FFnF-ék is elég emberközelieknek tűntek.

        Uma témaötlete: Szerintem is jó lehet. Nem akarlak nagyon befolyásolni az én látásmódommal, de szerintem attól függ, hogy mennyire lenne érdekes, hogy mennyit raknál bele a saját, egyéni, szubjektív nézetedből, érzéseidből és mennyit a nagyobb, tágabb, közösségi kapcsolatokból, illetve mennyire tudnád ezeket keresztbe-kasul kötni egymáshoz, meg az akkori dolgokat a mához. Ilyesmi. Akkor amúgy mennyi idősek voltatok Uma? Meg az az Animax-fórumos csapat volt? Azt tudom, hogy pl. U-n is voltak-vannak ilyesmik. Mindgy, ha írsz, akkor személyemben nyilván már van egy olvasód! 🙂

        Kedvelés

  9. “Viszont ha már felhoztad a cont. Annak ellenére, hogy emelték az árat, jössz te is?”
    Nem hinném. Most néztem, hogy jövő hónapban lesz, az meg nekem most anyagilag nem megfelelő. (Lesz pár plusz kiadásom arra a hónapra, így nem fér bele a keretbe.) De a következő (ami a nyári, ha jól számolom) már esedékes. Illetve mikor ti mentek, mert egyedül semmi értelme. Szal szóljatok ha mentek nyárira, vagy őszire és úgy tervezem akkor a programom.

    Balaaz: Lehetne írni erről a témáról, sőt már lassan körvonalazódik bennem a formája. Lehet hétvégén meg is írom a keretét, utána meg csak bővítgetem. Egyéni meglátásokat tervezek beleírni, személyes tapasztalatokkal. Mellé egy kis kitekintéssel a jelenlegi közösségre, és annak helyzetére a témához kapcsolódva. Szerintem élvezetes lesz megírni, csak sikerüljön érthető formába öntenem a gondolataim halmazát.
    Kérdésedre válaszolva, 17-19 éves időszakomra tenném emlékeim szerint. Pontos évet így fejből nem tudok, nem vagyok egy memóriafenomén. Majd kikeresem, valahol van pár képem dátummal. xD
    Nem, ez egy régi Narutos fórum volt. Nem volt nagy visszhangja, én is csak véletlenül, még a kezdeti Narutos időszakomban találtam rá. (Igen, Narutoval kezdtem az animés pályámat, még nethiányos fiatalként, így nem is volt más lehetőségem, csak haver DVD-i.) Konkrét nevet privátban mondanék, ha érdekel. Nem szégyellem, csak na, vannak okaim.^^
    Animaxot, U-t nem is látogattam soha. Bár sokat hallok mostanában visszaemlékezések formájában ezekről a felületekről. Animaxot nem is bánom hogy sikerült kihagynom, arról sok rosszat hallottam.

    “engem is érdekelne pár arc, de mondom akkor én inkább valami (jazz v rock) kocsmázni ülnék be szívesebben.”
    Nem mondom, conokon is lehet dumálni, de ott könnyebben elcsábul az ember másfelé. Egy ilyen kocsmázós, beülős hely már inkább alkalmasabb egy pofavizitre, és egy pofa sörre, ebben egyetértek.

    Kedvelés

    • “…Konkrét… privátban mondanék, ha érdekel. Nem szégyellem, csak na…”
      Ez teljesen korrekt. 🙂 Tudod, hogy hol állj meg, nem minden tartozik a nyilvánosságra. Nekem ebben friss bloggerként vannak azért gondjaim, nem mindig sikerül tökéletesen belőni, amikor belelendülök, hogy mennyi a sok, hol az elég, merre a határvonal…

      Kedvelés

Hozzászólás