MondoCon vs. PlayIT – a monitor mögül nézve

momiji

1.: 2007, még nem MondoCon, de a fazon állítólag máig rendszeres “színfoltja” a rendezvénynek. A Cosplay.hu egy hónapja címoldalon hozott vele interjút…

Így egy nappal a két nagy geek-rendezvény hétvégéje után, a fotelemből vizsgálva egyértelműen a PlayIT nyert. Méghozzá kiütéssel győzőtt a MondoCon felett. 2014 tavaszán.

Mindez csak azok alapján a benyomások alapján, ami az elmúlt pár napban netre felkerülő infókból, meg az előzetes ismeretanyagomból leszűrhető róluk – mert egyiken sem voltam még kint. A két rendezvény “csatája” iránt nemrég az AoiAnime.hu-t olvasva kezdtem érdeklődni. Ott értesültem róla, hogy a MondoCon belépőjegyárainak változása felháborodást keltett a rajongók körében. És arról is, hogy egyáltalán van ez a PlayIT nevű happening is. Élvezettel olvastam pro és kontra az érveket, hogy alternatívája, konkurense-e a kettő egymásnak.

Annak ellenére, hogy a PlayIT-ról eddig nem is hallottam, pár róla megjelenő videótudósítás (GameGeek, VoidX, Index) alapján kifejezetten felizgatott! Kívánatos, érdekes, szórakoztató, igencsak változatos, profi rendezvénynek tűnik. Főként úgy, hogy ugyanekkor a MondoConról csak amatőr, unalmas, színvonaltalan képek és videók érhetőek el eddig. Aztán lehet, hogy ez még változni fog. Ahogy az is lehet, hogy személyesen kilátogatva más lenne a véleményem róluk.

Azért érdekes ez, mert egyébként abszolút nem vagyok gamernek nevezhető. Régen sem nyüstöltem sokat számítógépes játékokat, de egy pár éve már nincs Windowsom se, így csak Linux és Android alól toltam néha ezt-azt. Több hónapos esetleg éves kihagyásokkal. Rajzfilmeket pedig sokkal régebben nézek, mint ahogy játszok. Akkor is, ha az animéket, mangákat csak harmincon túl ismertem meg, ellenben a digitális játékok világa már anno tinédzserként is elvarázsolt. Most viszont egyértelműen animerajongó vagyok és nem gamer.

playit_2013_tavasz_31

2.: PlayIT 2013. Ez már kicsit komolyabb hatású…

Viszont azt látom, hogy a MondoCon – és az egyéb animeconok nem nekem valóak. Leginkább a cosplay jelenség, ami lejön így kívülről ezekről a rendezvényekről. Kiterjedt, de amatőr farsangnak tűnnek – iskoláslányok számára (Oké, beismerem, hogy a csatolt képek nem fairek, mert az első rettenet nem MondoConos, ráadásul 2007-es, a zombicsajok pedig 2013-asok…). Engem pedig nem érdekel a beöltözés és más beöltözők nézegetése sem. Arról nem is beszélve, hogy ezt innen, a szobámból is figyelemmel kísérhetem. Azt megértem, hogy jó göncökbe bújni jó érzés – viszont a conok cosplayeiről nekem sokszor az igénytelenség sugárzik. Meg a mainstream animés szivárványhányás, ami virtuálisan is taszít. Aztán lehetne amv-t készíteni, haikut fabrikálni és ezekkel versenyezni – ami szintén hidegen hagy. Ahhoz meg, hogy nézzek, olvassak ilyeneket (vagy előadásokat) – ismét csak nem kell kimozdulnom a lakásból. Vásárlás? Másokkal találkozás? Ezek indokok a megjelenésre? Nézelődés: Na ez esetleg. Egyszer lehet, hogy kinézek csak kíváncsiságból és azért, hogy rajongásom tárgyának egy újabb, “sötét, gagyi vadhajtását” megismerjem. Ezzel szemben a PlayIT-re már kedvem támadt kimenni! Mindenféle kutakodás nélkül is azt tippelem, hogy ez utóbbiban jóval több pénz van, hiszen sok nemzetközi hardver- és szoftvergyártó cég jelenik meg, míg a MondoCont csak a – kétes színvonalú – magyar tinikre optimalizált Mangafan kiadó hozza tető alá. Most komolyan: annyi minden van a linkelt videókban pár perc alatt, hogy felsorolni is hosszú lenne írásban! Volt kint a rengeteg új játék mellett C64 és ha jól láttam flipperek is. Lehetett élőben Angry Birdözni, zombiakalipszisben vérnyomást felvinni, a Magyar Honvédség jelenléte miatt harcjárműre mászni, golyóálló mellényt próbálni, tisztességes fegyverfogást elsajátítani, fizikai állapotot csekkolni… Csini hostess csajokat, szambatáncosnőket és menő sportkocsit stírölni. És még csomó programban és játékban részt venni. Cosplay itt is volt valamennyi – itt sem nagyon érdekelt volna.

Egyébként persze alapvetően hozzátartozik a fenti gondolatmenetemhez, hogy visszahúzódó típus vagyok. Milyen meglepő geek témában, ugye? Nem különösebben érdekelnek a nagy tömegrendezvények. Emberek között vagyok ezek nélkül is – túl sokat is, inkább magányra vágyom sokszor. De azért fizetős kategóriában megjelentem már párszor több százas, ezres látogatószámú zenei koncerteken vagy bulikon. Az ingyenesek közül meg előfordulok néha egymást agyontaposósan zsúfolt, szemlegeltetős, pénzköltős kirakodóvásárokon, majálisokon. Megjegyzem előzőeket találtam már szórakoztatónak is – tehát nem vagyok teljesen ellenséges a tömegrendezvényekkel szemben. Hát így, virtuális látogatóként ennyit a 2014 tavaszi MondoCon-ról és PlayIT-ről. Továbbra sem valószínű, hogy bármelyikre kimennék persze. De ha mennék akkor előbbire fanyalogva, “szenvedésre” készülve, míg utóbbira érdeklődéssel, pozitív várakozással. És ajánlani is az utóbbit ajánlanám másoknak. Eddig legalábbis.

Képek:
1.kép: Momiji nyilvános Facebook képgalériájából (https://www.facebook.com/media/set/?set=a.2709737123012.91317.1844384850&type=3)
2.kép: A Gamer365.hu fotója (http://www.gamer365.hu/show-article.php?id=19781&news)

Reklámok

18 thoughts on “MondoCon vs. PlayIT – a monitor mögül nézve

  1. Hasonlóan látjuk a nagyját. Mondoconról sokat nem tudok mondani én sem, de pl pár hete Oszakén igen. A baj az, hogy míg a PlayIT főleg a külföldi gamer és lan eseményektől veszi az ötleteit, addig a magyar conok minden évben megpróbálják másolni ugyanazt, amit korábban is csináltak. Néha egy-két új dolog bekerül, de alapjában véve ugyanaz, mint már vagy 5 éve. Nekem is kissé nehéz úgy elmennem egy ilyen eseményre, ha nem szeretem a mainstream animéket, nem szeretem a cosplayt, nem akarok magamnak plüssöket meg figurákat venni és nem fogom magam égetni karaokén meg táncszőnyegen. Ezen kívül mi van még egy conon? Egy pár előadás, meg amv vetítés. Szerintem ha tíz évvel fiatalabb lennék, akkor se vágynék túlságosan ezek közül egyikre sem.
    A legjobban amúgy már az idegesít, hogy egy egész napra való programot se tudnak kitalálni, így már minden keveredik, azaz anime con létére már be kellett hozni a scifit, az amerikai képregényeket, a játékokat, kínai és koreai kultúrát, más nemzetek harcművészeteit. Már az egész csak egy olyan hibrid egyveleg, aminek nincs is saját profilja, pusztán neve.

    Kedvelés

    • Gondolom a Conoknál is nézik a magyar szervezők a külföldi példákat, vagy nem? Mindenesetre ezt így kb. át lehetne nevezni CosplayCon-ra, igazából ez tűnik a profilnak, a kirakati arcnak számomra. Ahogy nézegettem voltak azért a MondoConon is kis változások a hírek szerint és a PlayIT-nek is vannak speciális magyar “betegségei” ahogy hallom… A MondoConon írják, hogy nem volt már kint a Sony sem, most hogy a magyar Animax kimúlt. Viszont az Otaku-szócsata az poénnak tűnt (http://www.mondocon.hu/?p=8753). Ez már nagyon-nagyon szubkult!xD Idézve a versenykiírásból: “…Ha te vagy az internet nagy megmondó embere, vagy csak simán életvitelszerűen űzöd a trollkodást, akkor ez a verseny neked szól!…” Mekkora troll ötlet már!xD Mintha csak olvasták volna a Zaizen-es posztomat! Hajrá MondoCon – neveljünk új trollokat!xD

      A sokszínűséggel önmagában egyébként nem lenne bajom, sőt! De abban igazad van, hogy karakterének kell lennie a dolgoknak.Ami nekem Magyarországon nagyobb rendezvény és számomra valamennyire az anime ünnepe és arról szól, amiért ÉN szeretem az animéket, az az Anilogue-fesztivál. De az persze teljesen más tészta.

      Szóval fiatalos harmincon túliként (xD) már pöttyet kilógónak érezném magam a MondoConokról. Talán majd, ha már tényleg öreg és rozoga leszek, akkor kinézek, hogy a sweet sixteen leánykák látványa életet leheljen belém!xD Addig is kivihetném a fiamat a PlayIT-re és csinálhatnék úgy, mintha miatta mentem volna…xD

      Kedvelés

      • Tudod én már húszon túl is kilógónak éreztem magam 🙂 Az átlagéletkor bőven 18 alatt volt. Erről a vitáról nem hallottam, de amúgy úgyis megnyertem volna 😀 Jövőre már én is megyek a PlayIT-re, majd meglátom, hogy ott mi a szitu. Talán meg is írom, ha lesz még addig blogom.

        Kedvelés

      • “…ha lesz még addig blogom…”
        – Ja, ez bennem is forgolódik néha.
        PlayIT-nél az év végi rendezvényt mondják ütősebbnek, vitát meg Aoianimén írták, hogy ki nyerte.

        Kedvelés

  2. Nofene, erről a PlayIT-ről én is csak pár napja hallottam először. IT vagy Aoi fórumon, ha jól emlékszem, bár inkább Aoi-n én is.
    A videókat elnézve inkább mennék a PlayIT-re, mivel Mondoconon már voltam, sőt, még a régi MATos PeCsában rendezett conokon is jártam annó. Hát azóta csak a tér lett tágasabb a helyszínváltással, a minőség ugyanaz már évek óta. Ha nem rosszabb….
    Szóval én is inkább mennék egy ilyen rendezvényre, még ha ott nem is minden az anime és manga körül forog. De ezért most már conra sem érdemes menni. Annó még vásárolgattam is, de mára már nincs semmi ott, amit épp meg akarnék venni. Illetve volt, csak horror áron, így sajna azt a mangát passzolnom kellett (nem volt 25 ezer nálam egy mangára xD).
    Na majd jövőre lehet elnézek, ha lesz.

    Kedvelés

    • Kicsit korán tettem ki ezt a kis eszmefuttatást – de ahogy nézem, hiába kezdenek már szaporodni a MondoConos videók is, a nyálelválasztásom továbbra sem indítják be.xD
      25 ezer… Óóó. Sok. Bár nekem is van olyan álomsorozatom, amit szívesen megvásárolnék, de egyes köteteit van, hogy használtan (!!!) is 200-400 USD-ért adnák… (http://www.amazon.com/gp/offer-listing/1421509725/ref=tmm_pap_used_olp_sr?ie=UTF8&condition=used&sr=1-23&qid=1398709851) Mennyivel kell ezt manapság szorozni? Kb.230-al? Na ez se kevés!xD

      Kedvelés

      • Uhh… nem semmi ára van, ráadásul kötetenként. Amit én írtam, az csak egyetlen jó vastag kötet volt, szintén angolul, csak már nem emlékszem a címére. Random megtetszett, de az ára lelombozott egyből.
        Conról meg újat nem tudnak nekem mondani, mert annyi újítás nincs és nem is lesz a legutóbbi látogatásom óta. De most hogy így mondod, még nem is néztem meg, hogy van-e valami elérhető média már róla (kép, videó). Na majd mindjárt utánanézek. xD

        Kedvelés

      • Lassan csordogálnak még az online tartalmak – még a blogbejegyzéseket is többen csak fogalmazzák.:) Videókból nekem az új AMV Rettenet (http://www.youtube.com/watch?v=ZiBKPSV_VCM) néhány része baromira bejött, kár, hogy a hosszában bőven volt olyan is, ami meg lelohasztotta a hangulatom. Nem is emlékszem, hogy néztem-e már a korábbiakat, de most nagy lelkesedéssel vágtam bele a tavalyi, 5.-be… és még a feléig sem jutottam el vele, annyira unalmas volt.:(

        Kedvelés

  3. Idén csábítgattak az ismerősök, hogy hű, meg hú, jön a MondoCon és mindenképp rajzoljam ki magam rá. A gondviselés viszont elrendelt Pestről így nem kell kimennem rá, sőt nem is voltam egyszer sem. Amennyi fogalmi képem van a dologról azt videókból és cikkekből merítettem. Számomra kifejezetten kellemetlen volt a füvészkerti Sakura ünnepségen szemrevételezni a beöltözött jányokat. Mi, kjúdósok csak álltunk és azon merengtünk, hogy vajon mi a mi hakamánkban és gí felsőnkben is ilyen elvetemült benyomást kelthetünk? 🙂
    A gameres már azért is érdekesebb, mert minden évben más játékok törnek a csúcsra, más sztorival, így a program is a tartalommal együtt változatos tud maradni. Idén életnagyságú mechát hoznak ki pl. aztán jövőre már a kinetikus szupersugár lesz a menő, vagy a LaraCroft baba mellét fogni szelfi közben. Több potenciál, szélesebb rétegnek.
    *Viszont idén biztos lesznek MondoConon Kill la Kill fanok is beöltözve, na azokat a dresszeket viszont megnézném 🙂

    Kedvelés

    • Reggel már meló előtt elolvastam a hsz-t, de reagálni csak most tudok. Először is: köszi! A nap elején rengeteg gondolatot beindított bennem és hát imádom, ha szikráznak az agyi szinapszisaim! 😀 A gáz csak az, hogy mostanra teljesen lenullázott a napi gályázás, nem tudom mennyi minden fog eszembe jutni – és azok is valószínűleg csak jóval gyengébb intenzitással…

      @KLK-dresszek: a nyilvánosságra került fényképek és videók között láttam már egy Ryuko-t többször is, pl. legutóbb itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.733743809998489.1073741895.103104809729062&type=1 De nem hiszem, hogy ilyenre gondoltál… 😀

      Igazából ezzel a poszttal nem az volt a szándékom, hogy agyonfikázzam a MondoCont. Csak érdekelt a dolog és úgy gondoltam, hogy érdekes lehet egy olyan leírás ami a két rendezvényt egyszerre teszi egymás mellé, hasonlítja őket kissé össze, ráadásul nem objektívan leírva, hogy mi volt kint, hanem abszolút szubjektív, de egyben “külsős szemmel”. Ami nincs fent manapság a neten az nincs is – mondják. Kiegészíteném ezt azzal, hogy az is nagyon fontos, hogy ami fent van, az milyen képet sugároz magáról. És ebben a bejegyzésben ez lett volna a lényeg, hogy mennyire tud csábító lenni a két rendezvény a netes megjelenésük alapján – úgy hogy a tényleges valóságról nem sok fogalmam van. Ezzel persze ügyesek, profik brutál módon tudnak torzítani, csalni – de itt pont nem érdekel, azt vártam, hogy győzzenek meg, hogy milyen szuper az ő rendezvényük. Úgy, ahogy egy rossz animéből is lehet akár baromi jó AMV-t csinálni… Aztán a bejegyzésemben ezeket nem dolgoztam ki alaposan, igazából elég összecsapott lett, lehetett volna még napokig emészteni, farigcsálni. De itt pont azt tartottam kihívásnak, hogy elér egy inger, van egy aktuális, friss történés és tudok-e róla gyorsan összedobni valamit, még viszonylag az első hírvivők közt. Nos tudtam. Részben így elégedett vagyok ezzel az önmagamon végrehajtott kísérlettel. Másrészt viszont totális bukás, ha azt nézem, hogy mennyien kattintottak erre a bejegyzésre. Mert arra is kíváncsi voltam, hogy Gugliból tud-e idehozni olvasókat. Nos nem vagyok egy SEO-lovag ez kiderült. 😀 Egyébként ez a dolog forog már bennem egy ideje, hogy mint blogger ki miért írhat és ÉN miért írjak. Tudod Árpád, ezért is nagyon örültem, amikor írtál a blogodon a sokezres késleltetett látogatóhadodról, az Index-címlapról, meg a blogegyüttműködésre felkérésről. Pl. a látogatószám, a kattintások úgy érzem, hogy engem abszolút nem elégítenek ki, nem motiválnak. De a hozzászólások, a vélemények igen. Így pl. hiába kattintottak egy-egy AA-s korábbi hsz-emre pár óra alatt százával is, ha az népszerű témában született, de itt a blogom még így is többet szóltak már hozzám (kis túlzással) pár hónap alatt, mint ott, a fórumon évek alatt. Nem is beszélve a legújabb, erőtlen próbálkozásaimról Aoi-n, U-n vagy IT-n – akkor már inkább itt “beszélek magamban”, mint hogy azokon nyilvánosan égessem magam “zárt ajtók és fülek döngetésével”. Öreg vagyok én már ehhez, elég vol az AA-n az a pár évnyi “udvarlás”, amikor “kellettem magam” és próbáltam egy “működő, jó kapcsolatért áldozni és tenni” – de ott sem kellettem. Szóval ezért lenne értelme számomra a blogolásnak.Ezért örülök az itteni hozzászólásoknak is, ami már túl is haladta a szerény igényeimet kielégítő egyet-kettőt. Csak a gikszi az, hogy míg az AA-s “lefolytott” fórumokon nem zavart amikor nem volt reakció a hozzászólásaimra, itt a blogon – amikor egy-egy bejegyzésbe sokszor sokkal több melót beleölök, mint egy fórom megjelenőbe -itt nagyon zavar és lelomboz. Tudom, hogy még “keveset tettem le az asztalra”, fél éve sem blogolok, de sajnos akkor sem tudok ezen túllépni. Sokszor gondoltam már az abbahagyásra. No nem most, mert az első félévet még mindenképp befejezem a terv szerint és önmagam bloggerként való kipróbálásának még a 2.félév kihúzása is része. De már nem egyszer játszottam a gondolattal, hogy ott le is teszem a tollat.

      @füvészkerti sakura: ezt is milyen jó, hogy mondod! Jut eszembe, egy időben amikor eléggé rá voltam állva a keleti dolgokra, jógáztam, taicsiztam, akkor ilyesmin már én is voltam, csak elfeledtem (mint menetrendszerűen mindent)! Most van az, hogy meg is kívántam egy kicsit a MondoCont, de nem a te leírásod, vagy az eddigi ismeretanyagom, hanem az emlékeim, a nosztalgia-fíling miatt. Tessék: itt sem az számít, hogy milyen egy rendezvény valójában, vagy milyen szépen reklámozza magát, hanem az, hogy végül az ember bensőjében ezek hogy szűrődnek le és állnak össze. Ugyanazt a világot, ugyanakkor, többen többféleképp érzékelhetjük…
      @jányok és feszengés: Jó lenne minél kevesebb taszító idegenségérzés az ilyen rendezvényekkel kapcsolatban, igen. Mindamellett persze a fiatalok csak próbálgassák magukat, hiszen kiváló terep lehet számukra, hogy több színtéren is megmérettessenek, fejlődjenek!
      @hakama és íjászat: csak bemutató volt, mi? Kipróbálni lenne jó ezeket is! Magyaros reflexíjakkal is szivesen eleresztek egy-egy nyílvesszőt. Jó érzés. Meg pl. hakamát is jó lenne hozzá felvenni, amire már nyilvánvalóan nem lenne keret, hogy több méretben felpróbálhatóvá tegyék. Pedig sok-sok évvel ezelőtt már elkezdtem szemezgetni olyan küzdősportokkal, ahol ilyen naciba lehet bújni, annyira tetszik. Erről jut eszembe, hogy réges-rég én is viseltem karate és judo ruhát (gí az is?). Aztán többek közt átpártoltam a kick-boxra, ahol már más volt a “divat” az öltözködésben. Erről meg az jut eszembe, hogy tulajdonképp engem lehet, hogy ezért nem mozgat meg a cosplay, mert “csináltam-csinálom” eleget. Legalábbis a viselés részét, nem a készítést. Utóbbira és a “divatbemutatók világára” csak egy ruhatervező és -készítő ismerősöm révén van némi rálátásom. Viszont a fent leírtak mellett már gyerekként sokat “cosplayeltem”. Hol kisdobost, hol úttörőt! 🙂 Aztán tizenéves koromban, amikor nagy divatja volt a Bahia és az Eldorádó üzleteknek, meg a keleti cuccoknak, akkor volt nekem is több kínai, meg thai ingem, nadrágom, cipőm stb. Mindennapi viseletként hordtam őket. Nonstop “cosplayeltem”. Aztán késöbb, ha nem is néptáncos, de polgárias-magyaros viseleteim is lettek (ilyet jó lenne cosplayelni Mondoconon – csak anime vagy manga apropót kéne hozzá keresni…). Jut eszembe ilyenekből van képgalériám is – nyilván nem cosplayfotók, de némi közös van bennük. Arról már nem is beszélve, hogy a napi munkám során is munkaruhát hordok, így mindennap “cosplayelek”, plusz a gyerekeim iskolai “egyenruhát” hordanak, részben cserkészruhát is… Mit is akartam még mondani?

      Kedvelés

      • @kill la kill uniform: hát igen, én már inkább az átváltozott, perverz verzióra lennék kíváncsi. Mutassák csak meg a magyar jányok is az idomaikat! 🙂
        @Ó, lehetett lőni is, szóval erre mindig ügyelünk a bemutatóinkon, hogy ha van kedve az érdeklődőknek, akkor csak tessék előre fáradni és kipróbálni, hátha toborzunk pár új tagot, bár az utóbbi időben már szinte túl sokan vagyunk edzéseken és alig férünk be a mato (cél) elé, de én vallom azt is, hogy egy remek társaságban sosem vagyunk elegen! 🙂 Egyébként én is szemezgettem több küzdősporttal és régebben magam is jógáztam, igaz csak itthon a fájós hátam üdve érdekében, bár most jól jönne néha kjúdóhoz is, mert van pár lövéspóz, ahol előny a hajlékonyság – a japánok valahogy mindig szeretnek mindent szépen, de kurva kényelmetlenül csinálni.
        @blog meg írás: ez egy ilyen érdekes játék. Én már letettem róla, hogy becserkésszem az olvasóim pontos téma ízlését és egyébként sincs nagy hozzászólásdömping nálam, pedig már régóta csinálom. Azt mondják, hogy egyszer csak valamivel átüti az ember a szimpátiaplafont és utána érkeznek az olvasók szép számmal. Nagyon sokszor jártam én is így, hogy egy egész napot elherdáltam egy bejegyzésre, hogy az maximálisan érdekfeszítő és informális legyen, könnyen olvasható, sok illusztrációval és még sorolhatnám, és egyébként senki sem kattintott rá. A sírás kerülgetett, de nem kell feladni. A miért meghatározása egy blogger számára élet-halál kérdés. Én sem csak a mutatóknak és a statisztikáknak írok, hogy elsősorban magamnak, a gondolataim rendezésére, így soká megmarad a motivációm. A bloggerem döntő többsége (80-90%) azért hagyja abba a blog írást, mert nincs sikerélménye, ami azért valljuk be hosszú távon tényleg földhöz vágja az embert. A saját domain és a tárhelyszolgáltatás megvásárlás nekem további lökést adott, hogy “a mindenit, ha már kifizettem egy rakás lovettát, hát írok, míg tart a szerződés”.
        Csak így tovább! A kommentek, visszajelzések pedig a leggyönyörűségesebb dolgok, ami az írókkal történhet. Itt nincs hiány belőlük, szóval már megérte! 🙂

        Kedvelés

  4. Igazság szerint én ezekre mindig is sajnáltam a pénzt, mert annyira nem vonzanak, hogy fizessek érte. Nem csábít, hogy le lehet a jegy egy részét vagy egészét vásárolni, mert nem vagyok elég megszállott a figurák, kulcstartók, kiegészítők stb. gyűjtéséhez, a mangákat meg elolvasom neten (undorító vagyok, mert a könyveket viszont megveszem, némi fájdalmas sóherkedés után). A programok jelentős részét neten keresztül megfigyelhetem, kereshetek hasonló, igényes fotókat cosplayekről, japán cuccokról stb. Egész egyszerűen nincs semmi, ami miatt kötelező, erős késztetést érezzek, hogy elmenjek rá. Meg tudom érteni, ha valakit izgalommal tölt el a cosplay, az AMV, de engem hidegen hagy (egy erős analógiát látok itt a horgászattal kapcsolatban: egyesek imádják napokig lógatni a zsinórt a vízbe, mások meg az egészet a csendes őrültek sportjának nézik; másrészt a hidegen hagy nem teljesen igaz, mert az igazán szép, formás idomok mellett nem lehet csak úgy elmenni). A legjobb, hogy most voltam a legközelebb a conhoz, mármint fizikailag. Ugyanis épp Pesten voltam egy szakmai versenyen, ami után még be is ugorhattam volna a helyszínre, hiszen nem hivatkozhattam arra, hogy messze van, ismerős is biztos lett volna. De még így is inkább hazajöttem a 15:24-es IC-vel. Az se tett jót, hogy időtlen idők óta azt hallgatom, hogy ezt a rendezvényt nem lehet józanul elviselni, ami számomra igazán komoly limitáló tényezőként hat (Debrecenben lerészegedek, az oké, onnan még haza tudok keveredni, de hogy Pesten… az merész lenne). Viszont a PlayIT se vonz egy csöppet sem, hiába tekintek vissza borzongással vegyes kellemes nosztalgiával azokra az időkre, mikor napokat vertem el 1-1 játékra (undorító, hogy ennyire kezdek megkomolyodni). “Komolyan” eddig csak az OSZAKE-n gondolkoztam el, de valahogy mindig sikerült olyan remek időpontokba tenni, hogy még véletlen se mehessek el rá.

    Kedvelés

    • Jé, egy Vik.:) Ne vedd számonkérő hangnemnek, de: nem igazán számítottam már rád errefelé. Annál jobban kellemes meglepetés.:)
      @Figurák, kiegészítők stb. gyűjtése: engem ez hagy teljesen hidegen. Régen gyűjtöttem bélyeget, meg régi és külföldi pénzeket is. Asszem ennyi. Egy haveromnak volt külföldi sörösdoboz-gyűjteménye is – még a rendszerváltás előtt, amikor csak áthaladó külföldi kamionosok után lehetett összekukázni. Na azt csodáltam és irigyeltem kicsit tizenpárévesként, amikor még lehet, hogy nem is söröztem még.
      Én még nálad is undorítóbb vagyok: én a könyveket sem veszem meg, hanem kikölcsönöztetem az ingyenesen könyvtárba iratkozott gyerekeimmel vagy kölcsönkérem ismerősöktől.xD
      @programok netes megfigyelése: na ja, ezt mondom én is. Bár itt azért a személyes részvétel és aktivitás még motiváló lehet. És bár egy kicsit fentebb nagyon beszéltem a cosplay “ellen” a saját szemszögemből, azért meg kell említeni még egy dolgot. Mondtam már, de jó ruhákba bújni tényleg jó. Én is szívesen “páváskodnék” valami ultradrága, nagyon kúlos, férfias, rámszabott, finom göncben. Viszont a készítésére abszolút nincs ingerenciám. A hétköznapjaimban úgyis az van, hogy magamra abszolút nem költök, “topisan, ezeréves cuccokban” is elvagyok – az asszony szokott néha orvul rám erőltetni ezt-azt ha nem figyelek oda kicsit. Részemről az a fontos, hogy a srácaimnak legyen ruhája.
      @Nem lehet józanul elviselni… A MondoCont? Mér’? Ezt még nem is hallottam…

      Kedvelés

      • Attól, hogy egy darabig nem értem rá, illetve kedvem se volt egyúttal anime-szubkulttal foglalkozni, még feltűnhetek idővel. Most van pár napom, míg megint égni kezd alattam a talaj az államvizsga miatt, szóval bepótolom az el nem olvasott bejegyzéseket a blogokon. (Animében nem hiszem, mert inkább játszok, meg sorozatot nézek.) Nálad is, még az áprilison se tudtam magam átrágni délután, pedig nem is kommenteltem mindenhez.
        Mert azt hiszed, én mindent megveszek könyvben? Az ilyen legdrágább kincsem kategóriát szerzem csak be. Nincs az az összeg, amit másképp ne tudna elnyelni akár csak egy antikvárium is. Az újonnan vásárolt könyvekről nem is beszélve.
        Jó, persze azt én is tudom, hogy a képernyő előtt nem az igazi, de számomra kell egy szikra, be kell melegednem egy ilyen programhoz, ami nem jön össze megfelelő társaság nélkül. Ebben pedig hiányt szenvedek. Így könnyen lehet, hogy egy megfelelő szikra után robbanásszerűen megnőne a kedvem ott ugrálni a tömegben, de ez mindeddig nem derült ki.
        Több elméletem is van rá, miért nem lehet elviselni:
        -poén berúgni, így ez haverokkal prioritást élvez
        -ingyen piát osztogatnak a bejáratnál és lehet repetázni
        -200-ba kerül bent a standoknál a Kőbányai és a whisky se több 360-nál
        -sz@r a program/színvonal
        -menő szidni a Cont.

        Kedvelés

      • – Az az “egy darabig” 4 hónap volt – a blogom eddigi fennállásának majd 4/5-e, tehát kis híján egésze.xD Feltűnni meg persze, ahogy mondtam örömmel is fogadtam! Amúgy irigyellek, hogy ha nem érsz rá, akkor nem foglalkozol olyasmivel amire nem érsz rá. Nekem megvan az a rossz szokásom, hogy ha nagyon nem érek rá, akkor egyre többet foglalkozok olyasmivel, amire nem érek rá… Valami ilyesmi…:)
        – Sok sikert az államvizsgához! Nekem az anno egy jelentős mérföldkő volt a túlzott perfekcionizmus való élet szintjére történő egészséges lerángatásában és a saját gyengeségeimmel és hibáimmal való szembenézési folyamatban.xD

        Kedvelés

      • Nem akartalak ennyire megsérteni a távolmaradásommal, de pl. a diplomamunkát így is a határidő utáni határidő határidejének végén sikerült leadni. (Kevés barom szaladgál rendszeresen hajnal 3-kor a tanszéken, de én ezek közé tartoztam. “nem foglalkozol olyasmivel amire nem érsz rá” időszaka.) Kb. zabszem se fért volna abban az időszakban a seggembe, napi egyszeri étkezés bőven elég volt, aztán pedig jött a gyakorlat puha diktatúrájának ideje, amikor már volt szabadidő, de inkább sorozatok nézésével töltöttem el, vagy ivással, esetleg lányok után szaladgáltam. (“ha nagyon nem érek rá, akkor egyre többet foglalkozok olyasmivel, amire nem érek rá…” időszaka.) De már lement a védés, lement a gyakorlat, lement a szakmai verseny is, már csak napi 12 órában kellene tanulással tölteni az elkövetkező hónapot, de még halasztom, amíg lehet, hogy aztán gyomorfekélyt kapjak az utolsó napon.
        A saját gyengeségekkel és hibákkal való szembenézés szükséges, csak annyi van, hogy nem is tudom, hogy hol kellene elkezdeni, így inkább halogatom. 😀

        Kedvelés

      • Természetesen nem sértettél meg, és nem sértődtem meg Vik. Az más kérdés, hogy kissé csalódott voltam és némileg hiányoltalak, de nem vagyunk összekötve, hogy itt kéne lógnod állandóan vagy rendszeresen, kötelességszerűen benézned. Arról már nem is beszélve, hogy én magam is úgy gondolom, hogy sokkal hasznosabb, ha az idődet tanulással, csajozással stb. töltöd, mint itt!:)

        Kedvelés

  5. Nocsak, nocsak. A MondoCon meghirdette az I. Music Video Contest nevezetű rövid videós élménybeszámoló-versenyét (http://www.mondocon.hu/?page_id=8539&cookie=test). Mintha csak olvasták volna elégedetlen soraimat. : ) De ha nem, az sem baj. Legalább nem érzem azt, hogy pusztába kiáltott, magányos hang vagyok. Tessék nekik is eszükbe jut hasonló arculatformálási elképzelés, mint amiről én beszéltem. Hajrá MondoCon! Hazudj magadról szépet nekünk!

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s