Tiger & Bunny

Előttem már nagyjából leírták róla a lényeget, többször is. Negatív vélemény nem is volt róla igazán… és most én sem hozok ilyet. Csatlakozom a pozitív hangadók táborához.

Ahogy többen leírták: a Tiger & Bunny animesorozat klisés, de abból nagyon jól összerakott, igencsak szórakoztató darab. Szépen, kiegyensúlyozottan építették fel a sorozatot. Gyakorlatilag minden korú, nemű és érdeklődésű nézőnek ajánlható könnyed szórakoztatásként. Jó volt. Annyira nem, hogy évek, évtizedek múlva is emlegessük, nem volt benne semmi kiemelkedő, a legjobbakhoz nem ér fel, de teljesen korrekt, rendben lévő cucc. Ami különösen tetszett benne, hogy nem volt egyetlen egy olyan része sem, amire azt mondtam volna, hogy na ez mélypont vagy túl gyenge, üresjáratos. Mindvégig átlag felett teljesített. Nálam 7,5/10.

Nagyon élveztem a magam részéről a rengeteg nyugati és keleti szuperhősös/sci-fi alapanyag ízléses, humoros újrafelhasználását, beépítését és a kevés komoly tartalmat. Persze azon túl, hogy jó animesorozatként mindkét nemet megszólítja a mű, érezhető, hogy elsősorban a női-nézőseregre hegyezték ki. És modern korunkban ez abban nyilvánul meg, hogy sok a shounen-ai utalás és hangulati elem. Nem kell fujoshinak lenni, hogy ezt észrevegye az ember. Igaz, hogy ezt is olyan jó érzékkel tették, hogy nem bántó, sőt a hozzá nem értő férfisereg szerintem sokszor át is siklik felette. Alapvetően a cucc ilyen ojisan-complex beütésű anyag, a férfi hősők személyisége mintha csak egy shoujo vígjátékban lett volna mintázva. Még a címe is “virgonc”: (Vad) Tigris és Nyuszi (fiúka)… Meg amit ők ketten néha levágnak… Na de mondom, ez csak egy kis plusz a női nézőseregnek, tényleg senkit ne riasszon el, a férfiakat sem. Semmi bántó nincs benne – gondolom a travi szereplőkhöz meg mára már minden anime-fogyasztó hozzászokott.

Hibaként talán csak három apró dolgot rónék fel a sorozatnak: a gyenge-átlagos OP/ED-eket. Aztán a grafikai színvonal és a látvány minőségének ingadozását. Néha az bizony kevéske volt, bár nem bántóan és jól ellensúlyozták a szintén néha előforduló szuper, kiemelkedő képsorok. Végül az utolsó negyedében a sztori csavargatása többször túl erőltetett és logikátlan volt, de itt sem jutottak el azért addig, hogy hajtépően idegesítsen – maradt a szórakoztatás, sőt a bevetett melodrámát is viszonylag jól húzták elő a bűvészkalapból. A szereplőket ugyan nem ismertük meg túl alaposan, ahogy előttem is írták, de ez nem volt zavaró. Ahogy nekem a befejezéssel sem volt gondom. Ez is műfaji jellegzetesség: szuperhősös filmek végén sosincs legyőzve mindenki, sosincs vége a történetnek, csak ideiglenes lezárás van – aztán jön a következő ellenség, a következő gonosz, akitől meg kell védeni a világot…

Szóval élveztem, én is ajánlom. És simán vevő lennék a filmekre is, de sajnos ahogy most olvasom az első mozi nagyrészt recap, illetve a sorozat egy részének újragondolása valamennyi változtatással.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2013.09.01

Advertisements

2 thoughts on “Tiger & Bunny

  1. Ez számomra mindig is egy kellemes, kiégett vizsgaidőszakos animeként marad meg. Bár természetesen jobb lett volna, ha műszeres bioanalitikára készülök helyette, de abban a helyzetben ez fizikai képtelenségnek mutatkozott.

    Kedvelés

    • Bár én félig hobbiból teljes munkaidős foglalkoztatásom mellett vettem részt a felsőoktatásban – az még rémlik, hogy vizsgaidőszakban én is jó sokat foglalkoztam mindenféle mással, mint tanulással. szerintem mindkét gyermekem is akkor fogant, ami nem is csoda, tekintve ez irányú tevékenységem hatványozott emelkedését azon időszakokra vetítve…

      Ami viszont zavar, hogy most érzem azt talán először húsz év után, hogy a melóban is előáll ez a “fizikai képtelenség”. Vagyis lassan nem megy, nincs értelme, megoldhatatlan, teljesíthetetlen. Pedig régebben is volt már hogy napi 10-11 órát melóztam, heti 5-6 napban. Aztán volt hogy a napi 8-9 órán felül, még kényszerültem szabadidőből, otthon is ráfejelni minimum 4 órát, de azt kb. a hét minden napján. Aztán voltak nagyon lazás időszakok is. De a lényeg, hogy így vagy úgy minden nehéz időszakon túl lehetett esni. Mint ahogy kevesebb tanulással is túl lehetett esni a vizsgákon. Most viszont már több, mint fél éve az van, hogy rajtam kívülálló okok miatt nem tudok túljutni bármit is teszek az adott munka-szitun. És ez eléggé bedarál. Persze így is látok még két utat (lehet, hogy több is van) előttem a megoldásra, csak egyikhez sem fűlik a fogam, túl drasztikusak.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s