One Piece

A One Piece legelső részétől még nem voltam elájulva, de a másodiktól már oké. Az első 10 rész már tetszett, az átlagostól a nagyon jóig nyújtózkodott. Shounen a szentem persze, sőt gyakran kodomoba hajlik, de igen szórakoztató, humoros. Nekem így az elején kicsit a Dragon Ball (kizárólag alapsorozat) hangulatát hozta, kb. hasonlóan jó, sőt ez többször még jobb is. A grafika, animáció nagyon egyszerű, de működő. A pasztelles színhasználat és állóképek hangulatosak, szépek. A fura karakterdizájnok, kosztümök, a badass beállások (a cinematográfia itt-ott) meg a lököttség és a fantasztikusan sokszínű világkép is nagyon frankók. A sorozat tempója is elég jól eltalált – neverending összehasonlításban. Lányom és fiam is beült mellém nézni – élvezték. Már itt az elején is feltűnik, hogy bőven merítettek a filmtörténelemből: az áthallások Popeytől, Pinokkiótól, Zorrón át Freddy Kruegerig terjednek – hogy csak néhányat említsünk. A háttérmuzsika között is akad kellemes, de sokat ismételnek (érdekesség, hogy van egy téma, amiről nekem az Onedin-család sejlett fel mindig). Az OP/ED-ek meglehetősen jellegtelenek, gyengék – ráadásul picit spoileresek is előbbiek. Kb. a huszadik rész utánra már sokszor az arcomat kapartam a shounenes nonszenszektől – itt már túl sok is volt az abszurdból, átestek a ló túloldalára (a maga gyerekes módján agysorvasztóbb néha a Gintamánál is). Elkezdtem unni is, főként a túlnyújtott harcokat. Viszont a néha felbukkanó (drámai) visszaemlékezős részek szuperek, meg a női szereplők/ nézőpontok/ történetek is. Nami bemutatása a múltjának kibontásával frankó, Luffy hangja csodásan eltalált, Jango belépője fenomenális. Szóval nem rossz ez, még a fillerei is rendben vannak. Itt még 7-re (egyértelműen jó) tartottam 10-ből. Aztán a második évad kezdete, a Grand Line-ra belépés is magával ragadó. A 100. rész környékére – az addigi leghosszabb történetszálra azonban egyre átlagosabb lesz, itt már a fillerek sem jók. Tom és Jerry-szerűen verik egymást agyon a szereplők, aztán kezdik újra és újra elölről. Összességében még így is kiegyensúlyozottabban teljesít EDDIG, nem annyira fájdalmasan unalmas, mint pl. a Naruto, Bleach vagy a DBZ. (Bár gondolom a sokszáz része alatt erre a szintre is törvényszerűen eljut…) Meg eddigre a grafika is romlik a kezdeti nem túl erőshöz képest is. Alapból nem az ízlésemnek valók a nagyon hosszú sorozatok, de itt már ezen túl is egyre kevésbé gondoltam azt, mint eddig, hogy jó móka lesz elővenni néha-néha ezt a sorozatot. Szerencsére az (arabastai, közel 40 részes, túlnyújtott) egység utolsó néhány része kissé kiköszörülte a csorbát, megint jó lett. Így a 130.résznél egyelőre csak felfüggesztem egy jó szándékú, de gyenge (és ideiglenes) hatossal (tízből).

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2013.05.27