Az őszről

Sokan írtak sokat, az őszről. Most is olvastam több blogon. Jókat. De tényleg annyira megihlet! A színorgia egy dolog, de ezen a gyönyörű verőfényes októberi héten is például azon elmélkedtem, hogy vajon a halott vagy az alvó ember is van-e olyan szép, mint a téli álomra készülő fák. És egyáltalán mire föl ez a szépség?

Reggelente valami fantasztikus, ahogy a nap átjárja a sárguló, bíborba hajló leveleket. Ezek a színek mintegy megsokszorozzák a nap gyengülő erejét. Esteledvén pedig, ahogy már alkonyatba hajlik, mintha visszasugározná a pompás lombkorona a napközben begyűjtött fényt és színeket. Mert persze szeretjük a tavaszt is, a születést és növekedést és a nyarat, a teljességet, az erőt. Meg a telet is, az újrarendezést, a felkészülést, elmélkedést. De az ősz színe nem véletlenül a sárga és a bíbor, meg ezek árnyalatai. A spiritualitás ideje ez. A lelkiségé. A nagy misztériumé. Ébrenlét és álom határán. A harsogó zöld természet, az életteli lombkoronák rövid színorgiával jelölik az átmenet pillanatát. Valahol az alvás határán lévő emberben is van valami báj, van gyermeki szépség. Ami azért hosszútávon nem mindig jellemző – hiába mondjuk például, hogy édesdeden alszik. Mert a nyálát csorgató, horkoló, gyűrött kétlábú nem feltétlenül esztétikus látvány.

De van ez a szűk mezsgye a tudatos és tudattalan határán, az ember álma és ébrenléte között, mint a lét és nemlét határa is a zöld- és a lehullott, elszáradt falevél között. Ez az aranyban, bíborban úszó szín- és fényözön. Ez szép. Szép a természet. Ahogy az emberek lényege is. És ami ezeken túl van, amit nem érthetünk és nem foghatunk annak is szépnek kell lennie. Nem lehet más ilyen gyönyörű jelekkel és utalásokkal. Bármi legyen is az.

Reklámok

4 thoughts on “Az őszről

    • Az igazság az, hogy többször van olyan az életemben hogy nem örülök, mint amikor örülök… Gondolom nem meglepő. Írtam olyanokról is. Ez az írás nekem nem is tetszik, kicsit nyálas-giccses lett. Facebookra posztolt üres pozitív idézetes-szivárványos. Pedig maga a pillanat (ahogy városi bandukolásaim közben megállapodott a szemem egy-egy fán), ami szülte az tényleg olyan volt, hogy nagyon örültem neki. Ezt a tiszta örömöt, az összetett érzéseket és gondolatokat nem sikerült ide papírra átültetnem úgy, ahogy szerettem volna. De meg kellett próbálnom. 🙂 Mert tényleg nagyon tudok örülni (ha csak rövidebb időkre is), annak is ha mások örülnek – így örülök, ha azért öröm volt olvasni. 🙂

      (Amúgy rájöttem, hogy a WordPress veled kivételezik, másokkal ellentétben nem jelzi nekem, ha írsz a blogomra vagy lájkolsz. Nem tudom, hogy hol kerülhetett homokszem a gépezetbe, de sebaj – majd csak nem siklok át felette így sem…)

      Kedvelés

      • Manapság keménynek illik lenni, nem divat a szentimentalizmus, az ellágyulás.
        Kár.

        Sajnos a WordPresszt én sem ismerem. Idővel majd csak rájövünk, hogyan is működik. Talán. 🙂

        Kedvelés

      • Azért régen is kellett, meg volt divat keménynek lenni – a szentimentalizmus meg manapság is dívik, sőt nekem az a bajom, ha csak az van realizmus nélkül, egyoldalúan. De a túlzott keménykedést sem szeretem – viszont korunk sokszínűségét és szabadságát igen! Az állandó lágysággal és az állandó pozitív hangulattal az a bajom, ha természetellenes, hamisnak, nem életszerűnek ható. Mert az életben vannak nehézségek és hullámvölgyek is és nincs olyan ember, aki mindig mindent higgadtan és bölcsen reagálna le és ne lennének rossz napjai (lehet hogy életrajzokat is kéne olvasgatnom, mondjuk Teréz anyáét, Gandhiét stb.). Szóval az arany középút lenne az én vesszőparipám, mint írtam is már többször… más kérdés hogy ilyen szempontból bort iszok és vizet prédikálok, mert nekem sokszor nem megy, leginkább a szélsőségek közt csapongok. 🙂

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s