Hol vannak a férfi egoblogok?

Férfiak által írt egoblogok? Énblogok? Személyes naplók? A jófélék? Ezek bő választéka? Hogy az ízlésemnek, egyéniségemnek megfelelőt kimazsolázhassam magamnak? És itt nem a tematikusakról (film, politika, konyha, edzés stb.) beszélek, amiből rengeteg van, aminek én is indultam.

Elvétve találtam csak néhányat belőlük, míg a női egoblogokból nagy rakat izgalmas, stílusos, egyedi szembe jött már velem. Vagy csak a WordPressen ritkábbak? Vagy én keresek rosszul? Még a Google sem dob egyetlen egy találatot sem a pontosan idézett kifejezésre…

Másrészt: miért, ó miért kell egy blog kezdőlapjának az addigi összes bejegyzést tartalmazni? És persze sok képpel, videóval, animált giffel stb. hogy az én ősrégi gépemen még véletlenül se töltődjön be, ne tudjam olvasni, hiába érdekelne? Vágom, hogy nem gyakori manapság, hogy valaki – mint én – fél gigányi memóriával cammogjon a neten. Bah. A srácaimnak hamarosan úgyis esedékes lesz egy modernebb notebook vagy ilyesmi – majd tőlük kölcsönkérem néha ilyen esetekre…

Advertisements

12 thoughts on “Hol vannak a férfi egoblogok?

  1. Gondolom kevésbé vagyunk lelkizősek mint a hölgyek. Esetleg szemérmesebbek vagyunk, vagy csak hiúbbak.

    Meg különben is, egy alfahímnek nincsenek problémái. 🙂

    Kedvelés

    • Kösz, hogy rávilágítasz a nem-alfahímségemre… 😀 Nem mintha magamtól nem tudnám, de azért szereti az ember elmismásolni a dolgokat magával kapcsolatban: megengedőbb-idealizáltabb portrét ragasztani a tükörkép helyére.

      Kedvelés

  2. “Miért kell egy blog kezdőlapjának az addigi összes bejegyzést tartalmazni?”
    Jó, hogy szóba hoztad, most állítottam át, hogy ne jelenítsen meg minden bejegyzést a kezdőoldalon, így csak hetet fog egyszerre betölteni. Szóval tényleg jók ezek az apró megjegyzések, mert eszembe juttatják, hogy még min lehetne a blogommal kapcsolatban finomítani. Köszönöm.

    Kedvelés

    • Meg én is köszönöm, hogy ha arra járok, akkor könnyebb lesz az életem. Nyilván nem az a baj ha hét helyett tíz van vagy tizenhét, hanem ha több évnyi termés, több száz poszt akar egyszerre betöltődni. És ez is csak keveseket érinthet manapság. (bár megjegyzem, hogy sokakat tudnék felsorolni pl. akik még mindig SD videókat néznek fullHD helyett… tehát vannak olyanok, akik nincsenek eleresztve erőforrásokban…)

      Kedvelés

  3. Én pedig szándékosan olyan sablont választottam, ami eleve csak egy bejegyzést enged ki a főoldalra. Szerintem ez fontos, hiszen akkor arra az egy írásra szeretném a figyelmet irányítani, és nem tenne jót a hatásnak, ha az olvasó csak görgetné lefelé az oldalt, mondván: oké, de mi van még?

    Amúgy ha ego-blogot keresel, akkor nézz be hozzám. Elég nagy ego vagyok. 🙂

    Kedvelés

    • “…Elég nagy ego vagyok…:)”
      Haha, ez jó volt! 😀 Tudom, ezért is iratkoztam le tisztakékről, mert már ott is túl sok voltál nekem! 🙂 Bocs. Hasonló hatással vagy rám, mint amikor meglátom Orbánt haz…, bocs… nyilatkozni a tévében. Vérnyomásom, adrenalin az egekbe… a többit, meg a felmerülő késztetéseimet már nem részletezem…

      De viccet félretéve: még anno egyszer már betévedtem hozzád valahonnan és jó stílusú, érdekes, gondolatébresztő írásokat találtam, amivel pont az volt a bajom hogy annyira rátelepedett a tévedhetetlen, isteni kinyilatkoztatású EGO, hogy az számomra már unszimpatikussá tette. Ott van rögtön ez a tiltott hozzászólások esete… Kösz, nem. Évekig fórumoztam ilyen diktatórikus helyen, nem kell több ilyen. 😦 Nem ezért szeretem a blogszférát. Lehetne ezt részletezni hosszan, de szerintem (számomra) az egyik legrosszabb, legtaszítóbb dolog a blogodban. Pedig megjegyzem itt nálam is mondták már, hogy túl nagy az én egóm is… Tudom van emailed, meg hallottam a kinyilatkoztatásod, hogy miért van így, de ez nálam nem változtat semmin. A harmadik dolog pedig érdekes mód pont az egy bejegyzés – egy kattintás megoldás! 😀 Tudom, hogy paradox, de ez is unszimpatikus számomra. Eddig ezzel a megoldással szintén csak elvétve találkoztam, de ugyanolyan rossznak tartom, mint a nagyon sokat egyszerre. Itt olyan érzése van az embernek (jó, lehet, hogy csak nekem, csak én vagyok ilyen hülye…) hogy a fene egye meg ezt a bloggert, hogy direkt ínhüvelygyulladást akar nekem okozni azzal, hogy ha körül akarok nézni nála akkor milliószori kattintásra kényszerít – aha, biztos arra hajt, hogy a statisztikáit duzzassza minél magasabbra… Szóval nem, ez sem jó megoldás szerintem, sőt személyesen rosszabbnak érzem, mint a túl sokat. Leggyakrabban 6-10 bejegyzés között szoktam találni a főoldalakon, ez a zóna működik szerintem is…

      Szal, ja. Röviden ennyi. Bocs.

      Kedvelés

      • Csak a diktatórikus megoldásra reagálnék.

        Az általam feszegetett témák sok ember csőrét piszkálják, mert ezekről a többség nem szeret beszélni.
        A személyiségem eleve elég megosztó, így nem is csoda, ha a blog egyre olvasottabb, annak ellenére, hogy semmilyen fórumon nem hirdetem; szándékosan nem. A wordpress is azért tűnt jó választásnak, mert távol tartja az átlagos blog.hu olvasókat. Kevésbé ismert, így okádni is felesleges rajta, mert kevesen látják.

        A viszonylag nagy népszerűségnek azonban súlyos ára van. El sem hinnéd, milyen mennyiségű ocsmányságot kapok [most már csak levélben], melyek egy része régen hozzászólásként is megjelent.

        Ami engem illet, nem zavar, mert én tényleg baromi magasról teszek az emberek véleményére, de amikor már a kedvesemet is elkezdték szapulni, hovatovább szó szerint lekurvázták, miközben az olvasók túlnyomó többsége semmit nem tud az életünkről, akkor borult a bili, majd döntöttem úgy, hogy ebből így, ebben a formában elég volt.

        Szerintem ha a te családodat piszkálná valaki [és akkor most nagyon finoman fogalmaztam], te is igyekeznél megvédeni őket. Ennyit a diktatúráról, amihez még azt is hozzáteszem, hogy akik ezt a szót manapság a szájukra veszik, azok többségének fogalma nincs arról, mit is jelent a valódi diktatúra. Persze jól hangzik, így nem csoda, ha előszeretettel használja sok ember.

        A válaszodból azt is leszűrtem, hogy a te életedben én egy nemkívánatos személy vagyok, így megköszönöm a hozzászólási lehetőséget, és boldog életet kívánva távozom.

        Minden jót!

        Kedvelés

      • Oké, igazad van, hogy nem fogalmazok pontosan – ez a diktatórikus nem pont a legjobb erre az esetre. De lehetne árnyalni. Mint minden félreértésre okot adó megfogalmazást. Kölcsönösen egymásra figyelő, nyitott beszélgetések során… Viszont hol sugall nyitottságot szerinted a blogod? Vagy az, hogy idejössz bereklámozod az oldalad, aztán lelépsz? (jó, oké, elismerem, hogy a válaszom sem volt a legmarasztalóbb… 😀 )

        Nyilván én sem szeretném, ha lekurváznák a kedvesem, de te sem tetted meg itt nálam és más sem. Még. Én sem tenném meg nálad, ha hozzá tudnék szólni, de ugye eleve nem is tudok. Te pedig elég erős kritikus hangvételt használsz széles tömegek felé. Nagyon erős, bicskanyitogató stílusban. Nyilvánosan. Míg másoknak ezt nem engeded meg… Mondhatni elbújsz a nyílt kritika elől. Emlékszel múltkor tisztakéknél a közmondás-idézetekre? Ide is van egy jó: amilyen az adjon isten olyan a fogadj isten…

        “…én tényleg baromi magasról teszek az emberek véleményére…”
        – én is ember vagyok, akkor mit keresnék a blogodon?

        “A válaszodból azt is leszűrtem…”
        Nagyon örültem, hogy ott volt az IS, mert azért szerintem sokminden leszűrhető belőle. Az is, hogy vannak a személyednek, blogodnak számomra “kívánatos” összetevői is! De jelenleg valóban dominálnak a nemkívánatosak.

        Kedvelés

  4. Csak hogy ne lépjek le szó nélkül.

    Elolvastam az írásodat, majd reagáltam rá. Nem reklám céllal tettem.
    Ha úgy gondolod, töröld ki a hozzászólásaimat, és akkor nem fogod úgy érezni, hogy csak hirdetőtáblának használtalak.

    Azt is megfigyeltem, hogy vannak emberek, akiknek semmi sem jó. Te pont ilyen embernek tűnsz.
    Megkritizálod a blogok felületét, miszerint azok túl sok információt tartalmaznak a főoldalon, melyet a régi géped nem tud olvasni. Majd megkritizálod azt is, amelyik nem tartalmaz túl sok információt, azt is hozzátéve, hogy a blogger minden bizonnyal azért csinálja ezt, hogy a nézettséget növelje.

    Az meg sem fordul a fejedben, hogy én azért szerkesztem így a saját oldalamat, mert nekem így tetszik, esetleg a visszajelzésekből azt vettem ki, hogy mások is jobban kedvelik így, mert áttekinthetőbb a tartalom.

    Ezt csak érdekességképpen jegyeztem meg, de persze az is lehet, hogy tévedek, és rosszul ítéllek meg.
    Ha így van, akkor az elnézésedet kérem.

    Mindenesetre én büszke vagyok a saját blogomra, annak egyértelmű megjelenésére, a külalakra.

    A tartalom megosztó, de hát ez elkerülhetetlen. Nem gondolkodunk egyformán, így én soha senkitől nem várom el, hogy egyetértsen velem. Ez az egyik oka, hogy nem vagyok kíváncsi az emberek véleményére. Mert vannak dolgok, amiken vitázhatunk naphosszat, csak éppen nincs értelme. Én elmondom, amit akarok, az olvasók pedig elraktározzák azon a polcon, ahol jónak látják. Vagy kidobják a kukába, mert értéktelennek tartják a gondolataimat. Ez is előfordulhat, de nem zavar.

    Ami a véleményeket illeti, ajánlom figyelmedbe a “Nem kell mindenhez hozzászólni” című posztomat. A linket szándékosan nem illesztem be a hozzászólásba, nehogy úgy érezd, hogy reklámozni akarok bármit is.

    Ami pedig tisztakéket illeti, egyrészt a háta mögött nem fogok kibeszélni senkit, másrészt az ezzel kapcsolatos véleményemet pedig a legutóbbi, “Falra hányt borsó” című posztban olvashatod.

    Már amennyiben érdekel.

    Szép napot!

    Kedvelés

    • “ne lépjek le szó nélkül”
      – becsülendő, szeretem!

      “reklám”
      – oké, ez kicsit hülyeség volt részemről, hiszen eleve a poszt címe kéri a blogokat – tulajdonképp neked kellett volna megköszönnöm, hogy mondtál egyet, más még ennyit sem tett… Más kérdés, hogy már ismertem a blogodat, beszéltünk is tisztakéknél ugye pár szót. És az is más kérdés, hogy én nem magamat ajánlottam volna valószínűleg, ha másnál merül fel egy ilyen kérdés, hanem más általam látogatott oldalakat. Vagy legalább azokat is, nem csak magamat.

      “semmi nem jó neki embernek tűnsz”
      – nem mondtam, hogy tökéletes vagyok… 😀

      Azt honnan tudod hogy meg sem fordul a fejemben valami? Erről ugye pont tisztakéknél volt szó nemrég. Még ha le is írsz valamit vagy ki is mondasz azt sem biztos hogy ugyanúgy érti más is ,mint te. Nyilván a gondolatokkal ez még hatványozottabban így van…:) Megint csak azt gondolom, hogy erre való a fair, nyitott beszélgetés… Nyilván feltételezhetem hogy a blogod tetszik neked, sőt még másoknak is tetszhet. Akiknek meg nem tetszik, általában úgysem veszik a fáradságot, hogy leírják… Vagy nem akarnak megsérteni… Vagy nem akarnak összeütközésbe keveredni… Sőt, még az is lehet, hogy ha nem is tetszik nekik, elfogadják – ahogy én is tennék végül is, mert a külső számomra nem annyira mérvadó.

      “én büszke vagyok a saját blogomra, annak egyértelmű megjelenésére, a külalakra”
      – tulajdonképp nekem is jobban tetszik, mint a sajátom.:)

      “nem kell mindenhez hozzászólni”
      – ez már így önmagában is oké, csak az a baj, hogy óriási különbség van a nem kell és a nem lehet, nem engedélyezett vagy kegyből, kivételezetten engedélyezett között. A te blogod, azt csinálsz rajta amit akarsz, de ez meg az én véleményem. A szólásszabadságot manapság az egyik legfontosabb értéknek tartják. Szerintem is fontos, hogy mindenki elmondhassa a “hülyeségeit”. Te is, én is, a többiek is. De ez önmagában lófasz, már bocs. A párbeszéd, egymás meghallgatása az ami igazán fontos. És a nyitottság, nyíltság is – szemben a titkolózással, hazugságokkal stb.

      A borsó érdekel, kösz hogy szóltál, kíváncsi vagyok, megnézem.

      Kedvelés

      • http://nemhordodacipomet.wordpress.com/2014/10/12/falra-hanyt-borso/
        Hááát… Többre számítottam. Ez így tényleg nem sok, leírni néhány unásig ismert és emlegetett evidenciát – persze tudnék rá bólogatni, a legtöbb dologban egyetértek. De minek. Ez így tényleg csak falra hányt borsó.

        Ami részben rám vonatkozik, csak ennyi lényegében:
        “Az történt, hogy egy másik blogger oldaláról [állítólag] azért iratkozott le két ember, mert én is megjelentem a hozzászólók között, és a meglehetősen sarkos, gyakran keményen kritizáló szavaimat nem tudták tolerálni.”
        – és ez is csak részben igaz, így, ebben a formában… Én is sokszor sarkos vagyok és keményen kritizáló, és másokban is szeretem ezt, pl. benned is, eddielion.

        “…szókimondó stílusom ezúttal egy másik… embernek okozott kellemetlenséget…”
        Na hát, meg ez sem igaz így ebben a formában, ezt tisztakék maga is mondta nyíltan a blogján. És sokadszor mondom, hogy nem a szókimondással van baj…

        “miért az én személyemen keresztül kell megítélni egy másik embert”
        – A másik ember nevében nem tudok nyilatkozni, de pl. nálam nem így volt. Feltételezel, találgatsz. Tisztakéket nem az alapján ítélem meg, hogy veled jóban van. Persze nyilván valamennyit elmond róla ez is, de abszolút mérvadó. Nekem is vannak lökött cimboráim, nem nagy ügy. És ahogy mondtam, én sem vagyok tiszta fialás. És? Nem ez a lényeg.

        “Nos, akik egy-két bejegyzésem alapján ítélnek meg engem”
        – Ez sem rám vonatkozik…

        Na, mindegy, csalódtam, azt hittem jobb írás lesz eddielion, mert van tehetséged – nálam legalábbis több. Irigyellek is érte kicsit. De jó volt ez így. Én profitáltam belőle és ha akarsz, te is tudsz. Köszi! Lehet, hogy azért fájdalmas a tükör, amit egymás elé tartunk, mert túlságosan hasonlítunk… És fáj látni a saját hibáinkat visszatükröződni a másikon. Legalábbis nálam ez is felmerült. Érdekes egyébként, hogy az emberek közötti sok azonosság ellenére mégis milyen sokszor a különbségek lesznek meghatározóbbak. Miért? Mert emberek vagyunk? És az is rossz lenne ha mindenki tök egyforma lenne? Ezért különbözni akarunk, különböznünk kell?

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s