Nem tudok egyetérteni

…annak a privát üzenetnek a blogomat minősítő tartalmával, értékelésével, amit most kaptam. Az írója szerint ugyanis nagyon jó a blogom. Örömmel újságolja, hogy olvasni fogja. Hmm, asszem ilyen visszajelzést még nem kaptam, pedig jött már korábban dicséret-kritika egyaránt. Nem tudok vele egyetérteni… de nagyon jólesik! Újfent köszönöm! Ennél jobban már csak az esik, ha valaki annak a tapasztalatnak a birtokában, hogy nem kifejezetten jó a blogom mégis visszajár és meg-megszólít – akkor is ha épp azt mondja el, hogy nem ért egyet vagy hogy hülyeséget írtam, csináltam, satöbbi.

Mert a feedback az kell.
Vagy Dés László és Nemes István után szabadon:

A kritika kell, hogy ne vesszünk el…

Mert a jó, a rossz csak szó, olyan ami sokszor változó…
…Itt mindenki tudós, mert mindenki figyel,
és van, aki majd játszik, és sose nő fel.
De van aki majd ír, és lesz, aki zenél,
és van aki majd bátran és okosan él.
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindenki másmilyen,
a zene is csak ettől igaz,
a dal csak így lesz
szép!

Reklámok

9 thoughts on “Nem tudok egyetérteni

  1. Véleményem szerint a blog csupán egy médium, egy felület, amelyen információt lehet elhelyezni. Számomra a blog esztétikája sokad rangú szempont a tartalom és a kezelhetőség mögött.
    A tartalom a lényeg. A Te blogod személyes, és e mellett gondolatot is tartalmaz. Ez utóbbi a fontos számomra, mert antiszociális beállítottságom miatt nem igen érdekel kinek miért fáj a lelke, vagy a veséje.
    Szóval ezért járok hozzád, ezért szeretek beszélgetni veled.

    Kedvelés

    • Így van a blog egy konténer – az a kérdés mivel töltjük meg. Tehát valóban a tartalom a lényeg, szerintem is. Bár én a külső burok esztétikáját sem becsülöm le, de a “belső szépség”, a gondolatiság meghatározóbb számomra is.

      “antiszociális…” Az jutott eszembe, hogy én a blogomat, bloggerségemet szeretem beszélgetésre, eszmecserére való eszközként tekinteni. Többször tiltakoztam már ellene, hogy magamat íróként-tartalomgyárosként tekintsem, az idejárókat pedig olvasóként. De azért ha őszinte akarok lenni magamhoz, akkor ez azért inkább olyan magamban beszélgetés féle itt a virtuális térben. Hangosan gondolkodás, morfondírozás. Amibe jó esetben mások is becsatlakoznak. Az a szépsége az egésznek, hogy így viszont szinte gondolatátvitelt kapunk… Ha persze kissé torzítva is. De mások olyan gondolatokba tekinthetnek be nálam, amelyeket szemtől szembe valós beszélgetésnél még ismerőseknek sem biztos hogy kimondok. És ugyanezt kapom viszont is sok blogon. Bár, ha a hozzászólásoknál beszélgetésbe bonyolódunk, akkor sokszor kiderül, hogy a nyelv pontatlanul viszi át a gondolatainkat. Vagy legalábbis van a gépezetben valahol némi homokszem, ahogy te is írtad. 🙂 Vagy valami ilyesmi, tudja fene.

      Mindenesetre örülök, hogy szerethető a velem való virtuális beszélgetés és van amiért megéri ide járni! 🙂 Ha nem is mondtam, talán feltűnhetett hogy én is hasonlóképp vagyok a nálad való szomszédolással. Talán nem is vagyunk olyan “antiszociálisak”. 🙂 Lehet, hogy nem is velünk van “baj” egyes emberekkel, hanem a körülöttünk lévő modern szociális térrel…

      Kedvelés

  2. A körülöttünk lévő világgal baj van, és mivel azt nagyobbrészt mi alakítottuk ki, az emberi, de még az egyéni felelősség sem kerülhető meg. Én is benne vagyok abban hogy a mi világunk ilyen. Ha mással nem, hát abban mindenképp, hogy tudom, hogy tenni kellene, de nem teszek semmit.

    Kedvelés

    • Mintha rossz irányba haladnánk: térjünk csak vissza az egy hónappal ezelőtti ‘szerénység…’ című bejegyzésem gondolatmenetén át ‘A világgal pedig minden rendben van!’ című hangulatához… 🙂

      Kedvelés

      • Igazán irigyellek, hogy Te egy olyan világban élsz, ahol minden rendben van.
        Sajnos az én – vélhetően párhuzamos – világomban nem így van.

        Kedvelés

      • Ugyan már! Persze, hogy nagyon sok minden nincs rendben az én világomban sem! De ettől, még megpróbálhatjuk észrevenni a trutyiban a szépet és jót. És magunkkal szemben sem kell túl szigorúaknak lennünk. Bár ezek nekem sokszor rosszul mennek és van hogy azt gondolom, hogy az egész világ pokolravaló velem együtt – de próbálok itt a blogon picit pozitívabb lenni, hátha visszahat rám és a gondolkodásomra. Ici-picit talán te is megpróbálhatnád! 🙂

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s