Agyamban kopasz cenzor ül…

És sokakéban. Aminek persze a hatalmon lévők örülnek és támogatják is, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen. Itt van ez az internetadó-tervezet például. Mindig vágytam Kínába, de azt nem gondoltam, hogy a nélkül érezhetem magam ott, hogy kitenném a lábamat Európa közepéről. És most bezzeg lefogadom, hogy nem lesz ostrom, nem lesz utcakőszaggatás, nem lesz hónapokig tartó tüntetés. Persze azt gyorsan tegyük hozzá, hogy majd akkor megyünk át a hídon, ha odaértünk. Ez még csak tervezet, a hatálybalépésig lesznek még módosítások. Meg utána is. Mert ez egy jó hatalmi technika: az állandó bizonytalanságban tartás, az állandó változás fenyegetésének tudatosítása. Ezt csinálják évek óta. Lehet, hogy tényleg el kell innen menni? Én maradok.

Előbb-utóbb csak észreveszik mások is, hogy a szabadságuk csökken és végre elkezdik jobban szeretni…

Advertisements

8 thoughts on “Agyamban kopasz cenzor ül…

  1. “Lehet, hogy tényleg el kell innen menni? Én maradok.”
    Én csak kényszerből. De ha tehetném, sikoltozva menekülnék ebből a porfészekből. Lehet kérdezni, hogy van-e bennem egyáltalán hazafiság. Hát nincs. Nincs mire büszkének lennem, sőt, szégyellem a származásom. Még szerencse, hogy nem járok külföldre. Igen, szégyellem hogy magyar vagyok. Nem így kéne lennie, de az ország jelen helyzete ezt hozza ki belőlem.
    Lehetne mondani, hogy máshol se jobb. Én inkább úgy mondanám, hogy nem ennyire rossz. Hatalmas különbség.
    De kivárom mi lesz ebből. Mást sajna nem tehetek.

    Kedvelik 1 személy

    • Én ebben a témában (is) tudathasadt vagyok: nem egyszer előfordul, hogy szégyellem a magyarságomat és kb. most kezdek eljutni arra a szintre, hogy már családosként is talán megéri elgondolkozni az elhúzáson. Még bennem is felmerül, hogy el kéne innen menni, holott valamilyen szinten haragudtam is azokra, akik eddig elmentek (most már nem). És ráadásul szeretem is ezt az országot, szeretek itt élni. Viszont kényszerből egyelőre biztos maradok én is. Egyébként párommal együtt mindkettőnk melója inog – az a baj, hogy nem annyira piacképes a képzettségünk külföldön. Meg a nyelvtudásunk sem valami hű de jó. Ráadásul van már sok ismerősünk aki kiment. Ahol csak a család egyik tagja megy ki dolgozni, a többi itt marad, az eléggé romboló, azt látjuk. Ahol mindenki kimegy és gyerekesek, ott meg láttunk arra is példát bőven, hogy milyen nehéz beilleszkedni a gyerekeknek. Arról nem beszélve, hogy van olyan rokonunk aki valamikor a ’70-es években ment ki (akkor még szöktek, disszidáltak) és több mint 30 év meló után még mindig nem fogadták be igazán, kívülállónak, idegennek nézik (jó – ezt országa is válogatja…). Várunk, ja. Azért kíváncsi is vagyok, hogy mi lesz… Valami furcsa, mazochista kíváncsiság ez, mintha azt figyelnéd, hogy vajon mennyire fog elterjedni a rák a szervezetedben vagy milyen érzés lesz amikor élve eltemetnek stb.

      Egyébként nyilván ha lesz is internetadó jövőre és ha gigánként 150 ft lesz is, abba sem halunk bele… De baromi rossz az irány. ’89 előtt volt egy elfogadható életszínvonal mindenhol, de sokan akkor is szarul érezték magukat, mert nem volt kellő mértékű szólás- és egyéb szabadság. Most 2000 utánra “rosszabbul élünk” talán mégsem fáj ez annyira, mert a szabadság még mindig nagyobb, ha folyamatosan próbálják is visszanyírbálni. És ebben a netnek nagyon nagy szerepe van. Meg cirkuszt is biztosít. Kenyeret és cirkuszt, ugye… Kenyér az már sokfelé nincs… Vagy legalábbis nem sok. Viszont azt látom, hogy a mobilok már mindenhol ott vannak. És most már mindegyik hűdeokos, netképes. És így hozzányúlni a netkapcsolatokhoz, a kenyér után még a cirkuszból is elvenni… Ezt a kis menekülési útvonalat, reményt, szabadságot is korlátozni… Hát nem tudom. Kíváncsi vagyok…

      Kedvelés

  2. “Előbb-utóbb csak észreveszik mások is, hogy a szabadságuk csökken és végre elkezdik jobban szeretni…” Alig hiszem. Itt valami erős ember kell, mint otthon apuka, aki megmondja a tutit, és ha jók vagyunk ad egy buksisimit. A szabadság úri huncutság. Nézz körül, mennyire gyűlölik az ön-azonos, belül szabad, nem manipulálható (legalábbis nem annyira, mint szeretnék) embereket.

    Kedvelés

    • Nyilván igazatok van (ha le is lomboztok a realizmusotokkal), de én akkor is megmaradok bizonyos mértékig naivnak. Muszáj hinnem (de nem teljesen vakon és agyatlanul) dolgokban, eszmékben, emberekben – különben magamban is elvesztem azt a kevés hitemet, amit néha felfedezni vélek.

      Ja, ha már zeneileg URH, meg Európa Kiadó jutott eszembe, akkor még a Kontroll csoport is. Akkor is, ha tegnap nyilván már jött a módosított kormányzati kommunikáció, ami megjegyzem ilyen sittes tempó, hogy jól odaverek egyet, de aztán rögtön mondom, hogy na ne értsd félre, hát haverok vagyunk, nem?

      Kedvelés

  3. Van valami aggasztó abban, mikor a királyi tv és a kínai néptévé együttműködési megállapodást írnak alá nagy csinnadrattával, közben meg jön az internetadó – érdemes megnézni, hogy fél világ megint rajtunk röhög és/vagy szörnyülködik. Az pedig már a pofátlanság csimborasszója, hogy ezt így a szabadságharcra való emlékezés hetében kell az emberek orrára kötni / persze aztán mindig próbálnak magyarázkodni, de attól tartok, hogy most tudatlanságból tyúkszemre léptek. Azt gondolhatták, hogy “itt ez a kitiltásos meg civil szervezetes meg ki tudja még milyen botránycsokor, valamit kezdeni kéne vele, először is tereljük el a közvélemény figyelmét róla, míg kitaláljuk mi legyen”; “jó, de mivel?”; “hmm, az internet az most népszerű, meg sokakat is érint, bár hogy mennyire, azt nem tudom, mert én magam nem használom”; “én sem sokat, de remek ötlet, tudod mit , adóztassuk meg!” …

    Kedvelik 1 személy

    • Igen, érdekes a világunk és egyben aggasztó is.:)

      “Szabadságharc”: én ilyen fotelforradalmár vagyok, mint sokan. Fontosnak tartok és szorítok egy csomó dologért és apróbb dolgokat teszek is itt-ott értük, de nem halnék meg értük. Most komolyan csak azért ölesse meg magát az ember, hogy aztán egy másik rendszer, más emberekkel üljön ugyanúgy a nyakába? Hát, nem. És bár ma Magyarországon gondolom ritkán halnak bele emberek ilyesmibe – azért sodródtam ilyen ügyekhez közel és kicsit onnan is éreztem a dolog veszélyességét. Ha nem is kivégzőosztag elé, de félre tudják ma is állítani az embert… Ezekről a sztorikról már anonim módon sem blogol az ember… Szóval én ma úgy emlékeztem, hogy az asszonyt próbáltam meg felszabadítani… a házimunka, főzés alól.:) Tavaly meg a lakást a rumli és kosz elnyomásából.:) Családos, gyermekes kispolgár ne ugráljon…

      Ebben a figyelemelterelés dologban én egyébként nem nagyon hiszek! Legalábbis nem úgy, hogy ezekről a nyilvánvaló botrányokról terelnének… Mert ezekről már nem lehet. Nem olyan hülye ez a mai közvélemény (amiből persze az elvakult párthívőket vonjuk ki) talán.

      Kedvelés

  4. Érthető okokból nem rajongok a hírTV-ért, de el kell ismerni, hogy becsülendő, hogy csak ők vannak most is ott a Fidesz-székház bontásánál semelyik másik tévé nem ad róla élő adást. Az M1-en a Magyarország Szeretlek c. vidámkodás megy éppen… És a hírTV úgy van jelen, hogy az internetadó elleni tüntetés résztvevői közben azt skandálják, hogy mocskos hírTV, seggnyaló hírTV – és meg is rángatták őket kissé…

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s