Káin gyermekei – rosszabbul élünk, mint 30 éve?

kaingyermekei

Magyar-francia koprodukciós riportfilm. 99 perc. 2014. Gerő Marcell rendezése. Hazai premier: novemberi mozis díszbemutató és HBO. Vetítik még állítólag: HBO, dec.23. és 2015, magyar mozik. Tévéből is volt aki felvette. Motiváció: az 1985-ös Bebukottak c. kultfilm örököse, folytatása, szereplőinek utánkövetése. Az egy igen elgondolkodtató és hatásos film volt a szocialista rendszer végének magyar börtönviszonyairól, többször is láttam. Féltem tőle, hogy a Káin gyermekei nem ugorja meg azt a szintet… Nem tudom, hogy mennyire ugrotta meg, mert ezt is meg kell majd néznem többször… De kihagyhatatlan. Ez is. Rólunk, emberekről, a bennünk lévő rosszról, gyengeségről és jóról, reményről. Gyűlöltem, hányingerem volt. Szép volt és bölcs. Reménytelen, elkeserítő, szívtépő. Valódi. Ez is Magyarország. Ezek is mi vagyunk. Ti nem akarjátok látni…

Miyamoto Musashi Vs. Oshii Mamoru

Japán cím; Miyamoto Musashi: Souken ni Haseru Yume. Angol; Musashi: The Dream of the Last Samurai. Movie. 2009. 70 perc. Motiváció: Oshii Mamoru. Előzetes elképzelés: fura lesz és meg fog lepni. Eredmény: fura volt és meglepett. Áldokumentumfilm x történelmi dokumentumfilm x japán klasszikus színházi darab x gyenge grafikájú Nintendo Game Boy-játék x csipet vérbő aprítás x humor. Zavarbeejtő változatosság képi és zenei megoldásokban. Időnként zseniális narráció (énekelve is) és zenei aláfestés. Ismét egy izgalmas kísérlet. Nálam erős 10/6 – kevés kíváncsiaknak kitűnő.

Mist Story – az ismeretlen ismerős

(Sajnos mindig hangsúlyoznom kell, hogy a horror-műfajt csak mostanában kezdem megismerni, de egy részét már így is egyre jobban kedvelem, így egyszerre vagyok hozzá nem értő újonc és elfogult rajongó.) Hét kb. 30-40 oldalas különálló sztori. 1992. Motiváció: Nagai Go, egykötetes. Elvárások: nem sok, belelapozva csúnyának tűnt. Végkimenet: pozitív csalódás, jó. Olyasmi, mint a Twilight Zone sorozat vagy a Tales from the Crypt. Nem az a velőtrázó horror, hanem az okos, sztoricsavargatós. A stílus, a történetek így ismerősnek hatnak, de engem nagyon szórakoztattak. A rajz néha többször meglepően jó lesz, viszont túl sok stílust váltogattak, nincs karaktere a mangának – most már végképp nem tudom, hogy mi a Nagai-jellegzetesség, pedig eddig azt hittem. Az ismeretlensége meg vélhetően abból fakad, hogy csak bő egy hónapja van hozzá angol szöveges scanlation. (Jut eszembe nyomon kéne követni, hogy mikor mi jön ki, bár azt sem tudom hol és hogy, meg animéknél sem teszem még.) 7/10.

Spriggan – a rossz Akira

Motiváció: movie, Otomo Katsuhiro és a Studio 4C a stáblistán. 1998. 90 perc. Előzetes elvárások: semmi, ill. viszonylag alacsony – hallottam rosszakat felőle. Végeredmény: gyenge. Rossz rendezés, katyvasz. De a néhány percnyi over the top akció- és tömegjelenet miatt mégis ajánlott. Sztori kevés, zene kellemes, grafika és mozgásanimáció néha szuper, de sok átlagosság is van. Gyenge négyes tízből.

California Crisis – a felesleges /Távirati stílusban

Alcíme: Tsuigeki no Hibana, avagy Gun Salvo. Motiváció: Péter blogolása. 1986. OVA. 45 perc. Mutatós borítókép. Előzetes várakozás: átlagos-gyenge. Összességében rossz volt. Randa, unalmas, értelmetlen. A californiai- és üldözéses hangulat itt-ott elmegy. A háromnegyed órában van két db. egész jó jelenete, pillanatfüzére: főleg a báros-klubos-énekes-szín és/fényjátékos (ami kiemelkedő) meg a végén a sivatagban helikopterrel támadós. Amiktől még full felesleges látni. 3/10.