Zoku Natsume Yuujinchou

Számomra a Natsume’s Book of Friends 2. évada kitűnő volt: úgy értem annyira untam az átlagosságát, hogy kitűnő volt:
– Egyrészt altatónak. Folyamatosan küzdöttem az elalvással, gyakran azon vettem észre magam, hogy elbambultam.
– Másrészt erősítőprogramnak, mert egész kis takaros, több izomcsoportra kiterjedő edzésprogramokat lenyomtam a nézése közben.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót: Nagy vonalakban olyan volt számomra, mint az első évad, de összességében kicsit gyengébb. Pozitívum volt, hogy az első évad nagy mélypontjai itt nem jelentkeztek, viszont olyan kiemelkedő történetívek sem voltak sajnos, mint a korábbiban. A grafikában, animációban, kamerakezelésben ugyanúgy adódtak komoly hiányosságok, mint az első évadban. A hátterek, zenék színvonala is nagyon ingadozott, de el kell ismerni, hogy az őszies, naplementés képsorok nagyon-nagyon kellemesek voltak. A tízből 4 és 6 pont közötti részeiből csak az utolsó néhány volt kicsit kitörés pozitív irányba.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2013.10.28

Reklámok

You’re Under Arrest!

De jó, hogy véletlen belebotlottam! A kitűnő AA-s ismertető mellé fontos még említeni, hogy az You’re Under Arrest! ova 4 része teljesen ugyanaz, mint a 96-os tv-sorozat első 4 része – ha jól értettem. Dodgers véleménye szépen kiegészíti, aki hosszabbat akar az animével kapcsolatban. Könnyed, kedves és jópofa anime, FANTASZTIKUS kezdő képsorral az OP után, már csak azért a 2-3 percnyi motoros brillírozásért is megéri megnézni! Szuperek a szinkronhangok, ráadásul ez valóban egy nagyon szép képeket tartalmazó anime (csodás fények-árnyékok, tükröződések, 3D-s kísérletezések, hátterek). Hangulatos üldözés és dögös verdák is képviselik, de csak elenyésző mértékben: szerintem a romantikus slice of life a főcsapásvonala, nem is a vígjátékszál. Összességében tőlem “csak” 10/7-t kapott (felkerekítve), de egyes részletei miatt mindenképp érdemes megnézni! Ez egy méltatlanul mellőzőtt kis gyöngyszem!

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2011.07.28

xxxHolic

Nekem az xxxHolic több része gyengébb, átlagosba hajló slice of life/ vígjáték volt. Viszont a középső két negyedet nagyon szerettem! Itt jók voltak a történetek, tanulságok, a mondanivaló és még kellemes ijesztgetés is adódott. Az OP és a 2 ED is jó volt zeneileg (képileg semmi extra), talán Buck-Tick-et emelném ki. Az viszont bántott és zavart, hogy az aláfestő zenék sokszor laposak és bugyuták voltak. A látvány (háttereket is ideértve) többször kifejezetten szép volt, a többi esetben meg megkaphatja az érdekes, nem átlagos jelzőt a CLAMP-os karakterdizájn miatt. Nálam 10-ből 6 és 8 pont között ingadozott: tulajdonképp még összességében is korrekt volt, tetszettek a “hernyóval kombinált alkoholista szívkirálynő” és a főzésmániás “április bolondjának” kalandjai, cívódásai. Kedvenceim voltak pl.: a baseball-ütős “konfliktuskezelés”, a szavak és kívánságok erejének “meséi” vagy pl. a “pipás róka kibontakozása” és a hógolyócsata. A jobb részei miatt ajánlható nézésre – bár gyaníthatóan inkább a nőnemű nézősereg fiatalabb tagjainak.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2012.04.22

Shouwa Monogatari

A Shouwa Monogatari színtiszta slice of life. Csak nem jó. Az első részei rettentő unalmasak, dobásra ingerelnek. Ha azokon túlküzdi magát az ember, akkor azután nézhetővé válik, de az átlagból szerintem nem szakad ki. Egy többgenerációs család mindennapjait kísérjük nyomon a 60-as évek Japánjában. Átlagos, vagy inkább az alatti grafikai teljesítmény mellett, gyenge aláfestőzenékkel (néhány kivételtől eltekintve – mindkét esetben). A felépítés elég epizodikus, de azért van egy sztorifolytonos összekötője is. A vége egész jó lett. Az ED-ekben kapunk igazi, korhű dalokat (mindig mást) és azután egy-egy kis valós idegenvezetést, történelmi-építészeti visszatekintést Tokióban vagy környékén. Az egyik gond az, hogy általában rohadtul nem érződik a 60-as évek hangulata a sorozaton, sem látványban, sem a karaktereken, sem a viselkedésükben – pedig természetesen sok aktuális, történelmi pillanatot beleszőttek (technikai fejlődés, Olimpia, diákmozgalmak stb.) Többgenerációs család lévén a generációk közötti feszültségek is megjelennek persze és különböző tipikus problémák, melyek napjainkra is megfeleltethetőek (pl.: barátsággal, szerelemmel, munkával kapcsolatban). És itt jön a második gond, hogy az egésznek az erkölcsi tanítás jellege elég demagóg és művi (mint ahogy azt már “megszokhattuk” a WAO két előző – ennél azért jobb – mozifilmjétől is: a Nitaboh-nál és a Furusato Japan-nál). Gondolok pl. a lopással és a szülő-gyermek viszonnyal kapcsolatos ábrázolásukra. Persze a karakterek viselkedési alapjai nagyon valóságosak: pl. a japán apuka állandóan dolgozik és iszik, autoriter, kiabál és magcsapkodja a gyerekét. De lehetne sorolni a kisiskolás fiút, a nagylányt, az anyukát, a nagymamát is… Azért minden puffogásom ellenére persze a családregényük szentimentalizmusa egyszer-kétszer engem is megkönnyeztetett (megjegyzem nem is csoda, mert egy része pont apákra van kihegyezve, pl. a gyermekszületés, ami persze az animék átlagos tiniközönségében nem kelt nosztalgikus érzést…).

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2012.10.05

Natsume Yuujinchou San

Meglepve tapasztaltam, hogy a Natsume’s Book of Friends ezen, harmadik évada jobb az előző kettőnél. Főként az első fele, ami végre folyamatosan megugorja a 10/8-as határt, nagyon jó. A grafikában sincsenek már olyan bántó problémák, mint a korábbi évadokban, bár még mindig nem hoz semmi kiemelkedőt. Ugyanakkor a sorozat második felére nem voltak képesek megőrizni a színvonalat (vagy nem akarták…), de a végére még egy halvány hetest így is ki tudok osztani. A záró, kergetőzős epizód különösen aranyosra, mókásra sikeredett, ahogy korábban is poén volt pl. amikor Nyanko-sensei elkapta az égből aláhulló Natsumét.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2013.10.29

Mai Mai Shinko to Sennen no Mahou

Szerintem slice of life kedvelők közül senki se bánná a Mai-Mai Shinko to Sennen no Mahou animefilm megnézését, én a magam részéről meg mindenkinek ajánlanám, érdemes. Miyazaki Totoro-jával pl. könnyen párhuzamokat lehet vonni, de azért eléggé más is a kettő.

Tőlem tízből nyolcat kap, de nem teljesen “érdemli meg” szerintem. Végig azt éreztem, hogy majdnem nagyon jó, de nem tudta áttörni azt a láthatatlan vonalat. Összességében olyan 7,5-re tartom, de felkerekítettem (ha kicsit objektívebb lennék és szigorúbban venném a hibáit, akkor meg valahova 6 és 7 közé tenném). A katarzis nekem hiányzott és számomra nem volt elég “sűrű/mély”.

Azért jó film ez a Mai-Mai Miracle. Azt írják róla a neten, hogy az alapját részben egy többszörösen díjnyertes kortárs japán írónő önéletrajzi regénye (aki főként szerelmi témákban alkotott), részben pedig egy 1000 körül íródott japán “női napló” képezi. A film rendezője pedig az a férfi, aki pl. az Arete Himét is rendezte (ami egy egyedi, nagyon lassú, nagyon feminista alkotás. Ez a Mai Mai ahhoz képest száguld, de érdekességként megjegyezhető, hogy ez a rendező jegyzi a Black Lagoon-t is…) Azt is lehet róla olvasni, hogy megjárt néhány fesztivált és jelölték díjakra/vagy nyert is – ez már nem egyértelmű nekem.

olvasásának folytatása

Futatsu no Spica

Engem eléggé meglepett a Futatsu no Spica anime, mivel már az első része szuper volt, ráadásul meg is bőgetett – aztán ezt ismételte a második részével is (később szerencsére ritkábban kell szemet dörzsölgetni). A sorozat első fele kb. tökéletes, 10-ből minimum 9 pontot ér, felsőkategóriás cucc, mindenképp megéri megnézni. Sajnos a második felére ugyanazt kell mondanom, mint a Planetes (amelyhez képest itt nincs tágasabb, társadalmi szintér, maradunk a személyeken belüli érzelmeknél és a személyek közti kapcsolatoknál – de ezt szépen, több oldalról körbejárjuk) esetében: már közel sem ilyen jó.:( Azt olvastam róla, hogy a mangája kb. szük harmadát dolgozza fel – az elkészülte után a manga még több évig futott (nem tudom, hogy az Avernus által az ismertetőben is írt eltérések hol indulnak meg, de ha a 10.rész környékén, akkor a mangát mindenképp érdemes lenne olvasni – bár belekukkantva elég egyszerű rajzolású). A karakterdizájn nagyon egyszerű – lehetnek olyanok, akiknek ez nem jön be, én viszont kedveltem. Zeneileg semmi extra, animáció oké, grafika kissé régies, de szép, néha ” shoujósan túlszínezett”. Szerintem (főként az első felére értve) nagyon emberközeli, valóságszagú, szívmelengető és -facsargató (jónéhány felkapott “műdrámát” begyaláz), NAGYON KEDVES ÉS ARANYOS (sok moe szvsz a poros nyomába se ér). Én is ajánlom mindenkinek.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2011.09.10

Yokohama Kaidashi Kikou

Ennél rosszabbul talán nem is lehetett volna ismertetőfőképet választani a Yokohama Kaidashi Kikou mangához az AnimeAddicts.hu-ra.

A szabadságos, szünetes időszak jó lehetőség arra is, hogy bepótoljak néhány híres, kicsit hosszabb mangát. Elsőként erre, a Yokohama Kaidashi Kikou-ra esett a választásom, amibe egyébként majdnem pont két éve beleolvastam már, amikor a belőle készült OVA adaptációkat megnéztem.

Mielőtt magáról a mangáról szót ejtenénk, itt is muszáj az elérhető fordításokat szóba hozni – mert erősen befolyásolhatják az élvezeti értéket, befogadást. Érdekes módon ennek a meglehetősen népszerű mangának – ami két díjacskát is besöpört Japánban – nincs még semmilyen nemzetközi kiadása a japánon kívül, de legalábbis angol még biztosan nincs. Viszont az online elérhető scanlation-ök sajnos bőven nem kifogástalanok. Az AA-n is elérhető verziónak volt jobb az angol fanfordítása, ugyanakkor a felbontás kicsi és gondok vannak az élességgel, kontrasztokkal is. A másik elterjedt verzió (a MangaProjekté), nagyobb felbontású, szebb képpel bíró, de még mindig nem az igazi és ráadásul gyengébb angol fordítású. Egyszóval jelenleg nincs tökéletes megoldás, hacsak nem perfekt japánból az olvasó. A magyar rajongói fordítással kapcsolatban pedig ki kell emelni, hogy zseniális, gyönyörű, irodalmi szintet elérő fordítások is sikeredtek bele alkalmanként, ami jócskán segíti az élvezhetőséget.

olvasásának folytatása