Azt mondják jelenleg digitális forradalom zajlik a világunkban. Ha már forradalom, akkor az zűrzavarral is szokott járni. Ezt érezhetjük is. És jó esetben szabadsággal is. És akkor helyben is vagyunk: Erről szól ez a blog. Arról, hogy az internet segítségével, milyen – eddig soha nem látott – széles körben juthatunk élményekhez, szórakozáshoz, tudáshoz, kultúrához, hogy szinte a gondolatátvitel szintjén kommunikálhatunk egymással.
Mert ugyan sok baj van a világgal, de szerintem egy nagyon jó korban élünk, most a 21. század elején. Minden visszásságával együtt egy sokkal szabadabb korban, mint eddig bármikor. Jobban kiszabadult most a palackból a szellem, mint korábban mondjuk a közoktatás elterjedésekor, az iparosodáskor vagy az öt napos munkahét kialakulásakor. Persze ugyanúgy vannak hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok és rövidke földi életünk ugyanúgy hamar elmúlik, mint korábban. Kérdés, hogy visszadugják-e a dugót a palackba és ha igen, mikor? Addig is az internet nyújtotta szabadság jelenleg szinte már mindenkinek elérhető. Legalábbis itt Európában, Magyarországon. Mert az internetképes mobiltelefonok már ott vannak a gettókban és a putrikban is. Lehet, hogy ruhára, kenyérre, tévére vagy vezetékes telefonra nem telik, de a Facebookon már mindenki fönt van… kis túlzással. Szerencsések lehetünk, hogy itt és most élünk! Tornádók, cunamik, földrengések, háborúk, árvizek, járványok sem pusztítanak bennünket.
Szóval… ezt az oldalt szántam bemutatkozásra: Több éves fórumozás és több ezer hozzászólás után megkésve láttam neki a blogolásnak. Először kifejezetten azért, hogy animékkel és mangákkal, vagyis japán animációs filmekkel és képregényekkel foglalkozzak itt. Ez időközben sokat formálódott, változtam én is és változott a blog is. És még jelenleg sem tudom, hogyan lesz tovább. Ahogy már lassan egy éve blogolok, már én sem vagyok benne biztos, hogy jól ismerem magam…
Mutatkozzon be tehát helyettem a blogom, ahol bizonyos tekintetben jobban kitárulkoztam, jobban megmutattam magam, a gondolataimat, mint szemtől szembe valaha is…
/Tekintve, hogy ez már nem a második bemutatkozó szövegem, a korábbit alant a hozzászólásokban közlöm./
Digitalizált Szabadság 
A 2014.10.23-ig fennlévő, első verziójú bemutatkozásom az alábbi volt, idézem:
“Nem, nem vetkőzés lesz itt! Legalábbis nem úgy! Vagy nem most! (Majd, ha tíz év múlva is itt leszek még, akkor lehet, hogy felteszek egy tangás fotót magamról…)
Szóval viccet félretéve: ez itten kérem szépen az About/ Contact szekció. Vagyis a blogról és szerzőjéről, azaz rólam, balaaz-ról teszek ide pár dolgot. (Szerk.: mostanra, 2014 január vége felé már totál elavult ez a szöveg – később, néhány hónap múltán, ha már megállapodnak kicsit a dolgok akkor újra fogom írni. A blog létezésének ezen első két havában szinte folyamatosak voltak a változások, úgy alakult, hogy kicsit túlléptünk ezen a túl korán megírt bemutatkozó-oldalon.)
Először is szeretném leszögezni:
Rendes, alapos bemutatkozásfélét egyelőre nem gondoltam ide rakni magamról, hiszen a blogom nemrég nyílt és szerintem akik idejárnak, azok még mind ismernek valamennyire. De azért linkelek lentebb régebbieket.
Ez a blog egy “személyes-tematikus ego-raktárblog” lesz! Vagyis elsősorban magamnak készül és meglehetősen szubjektív formában. Továbbá nem szól mindenkihez, hiszen alapvetően a japán rajzfilmekkel és képregényekkel, vagyis animékkel, mangákkal fogok rajta foglalkozni. Meg ehhez kapcsolódóan szerteágazóan azért sokféle mással is. De mégis csak rétegigényeket kielégítve, erős szubkultúrális beágyazottság mellett. Azaz sűrűn fogok szlenget, a szubkultra jellemző kifejezéseket használni, melyeket persze kezdetben én sem értettem – de nem fogom őket szakmai, tudományos igényességgel magyarázni, lábjegyzetelni stb. Egyelőre legalábbis ez várható.
Arról nem is beszélve, hogy felnőtt emberként nem fogok szégyenlősködni, ha a szubkultúra “mocska”, érzékenyebb területei kerülnek szóba. Pornográf, szélsőségesen erőszakos, ízléstelen, erkölcstelen témák is kerülnek majd terítékre, melyek miatt kifejezetten csak felnőtteknek ajánlom a blog böngészését! Be is jelöltem a beállításoknál, hogy csak 20 év felett, de úgy látom nem változott semmi. Viszont, aki kimondottan és csak “felnőtt tartalomra” vágyik – akár az erotika, akár az erőszak köréből – az itt csalódni fog, egyáltalán nem ez lesz a fő profilom. Persze nagyon szívesen látok akár tizenéveseket is – hiszen többek esetében volt lehetőségem meggyőződni róla, hogy igen értelmes, tartalmas csevejbe képesek bonyolódni. Csak ők majd szíveskedjenek félrenézni vagy eltakarni a szemüket, ha úgy alakul.:)
Jelenleg (2013 végén) közel negyven éves vagyok és az elmúlt pár év internetes fórumozásától eltekintve leginkább csak kisiskolás koromban foglalkoztam írással: amikor muszáj volt, órákon. Az írásaimból gyorsan kiderül, hogy humán érdeklődésű vagyok, de a fogalmazások, az írás, mint alkotás iránti érdeklődést már akkor, gyerekkoromban sikeresen kiölték belőlem tanáraim. Vagyis nem vagyok ilyen szempontból képzett, gyakorlott és nem is nagyon van szándékomban jelenleg képezni magam. Bocs. Időm sincs rá igazán. Ez van. (Ettől függetlenül azt gondolom, hogy koromból, érdeklődési körömből, ízlésemből stb. adódóan lehet a blogom valamelyest hiánypótló. Legalábbis, amikor én belekeveredtem a szubkultba, akkor nem nagyon találtam hozzám hasonló fazonokat, az enyémhez hasonló véleményeket. Lehet, hogy más is fog majd így járni – de akkor itt leszek én.)
És hogy miért anime és manga, meg képregény és hasonlók? És miért családos, felnőtt, harmincon túli férfiként? Nagyon egyszerű: ezek kimaradtak nálam anno gyermekként, fiatalként. Pedig az élmények széles skáláját tapasztaltam már meg korábban: messzevivő könyveket, elgondolkodtató filmeket, felemelő zenéket, elviselhetetlen színielőadásokat, megdöbbentő balettot, érthetetlen verseket, festményeket és szobrokat. Gyűlöltem remegve és szerettem összeolvadásig, jártam mennyekben és voltam padlón. Voltam jelen születésnél és halálnál. Estem extázisba éhségtől és a saját izmaim dolgoztatásától, ill. a gyomrom hedonista dagasztásának kéjétől egyaránt. Ugrottam repülőből és merültem légzőkészülékkel a víz mélyére. Tanultam magamról és tanultam másokról. Egyszóval, sok mindent megtapasztaltam, de az animék és mangák által felkínált izgalmas, érdekes élmények még képesek újat adni – örömteli a felfedezésük. Mostanában nem gyilkolom már az izületeimet napi többszöri testedzéssel, kocsmázni sem járok, a nőket sem hajtom a feleségem mellett – valami “kis” mániámnak-hibámnak nekem is kell lennie, nem?
Szóval bemutatkozás… Minden bejegyzésem tulajdonképpen az, kezdve a blog legelsőjével és pl. a ‘tükör által homályosan’-kategóriát pont ilyen sztriptízelések céljából is hoztam létre, de akkor álljon itt is néhány régebbi bemutatkozásom linkként (az alábbi két oldalon privát üzenet formájában is lehet zaklatni – bár nem nagyon érdemes, mert úgysem tudok különösebben hasznosat válaszolni):
MyAnimeList, profil bemutatkozás 2012-ből, döntően angolul
AnimeAddicts személyi lap – annak aki regelt oda”
KedvelésKedvelés