A 2004-es Strings (Zsinóron) c. bábfilm óta jó érzéssel tölt el, ha meghallom, hogy valaminek szerepel ez a szó a címében. Yamamura Koji-tól pedig tán mindent megnéztem már, ami elérhető volt – természetesen ezt a Muybridge’s Strings című rövidfilmjét is vártam nagyon. A művei közül voltak, amik rettentően tetszettek és voltak, amik nagyon nem. De a szokatlanságuk, elvontságuk, az alkalmazott animációs technikák miatt mind érdeklődéssel figyeltem.
Ebben az esetben a megnézése után csak vakartam a fejem (volt már ilyenje korábban). Kis véleményolvasás után még utánajártam Muybridge életrajzának és Bach rák-kánonjának. Aztán újranézés. AHA!:) S lőn világosság! Legalábbis többségében…
Összességében nekem így a közepes Yamamura-rövidfilmek közé került. Kicsit túl elvont, túl “művészi” is volt nekem – másrészt paradox módon akkor már nem eléggé… Szerintem nagyjából érthetőnek kellene lenne a történetnek utánaolvasás nélkül is. Illetve, ha a rövid időre bevillantott képek nem is láthatóak, nem ismerhetőek fel (ergo kikockázásra kényszerítenek – amit mondjuk egy filmfesztiválon történő vetítésnél nem is lehet megcsinálni), akkor nincs értelmük. Előzőek számomra egyértelmű hibák. A zene kellemes volt persze és kaptunk néhány izgalmas rajzsort is. Szerk.: ja és csak minimális feliratozás van, más szöveg, szinkron semmi, de ettől nem könnyebb ám az értelmezés.;P
Nyitott, tapasztalt animáció-rajongóknak mindenképp ajánlható, mivel: animáció-tribute, vagyis TISZTELGÉS A MOZGÓKÉP SZÜLETÉSE ELŐTT. Mainstream-nézők persze ne ugorjanak bele fejest felkészületlenül…
Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2013.05.04