A belga Thomas Ott többségében szöveg nélküli képregényeiről a Cinema Panopticumon keresztül már írt hat évvel ezelőtt Zaizen, így erre itt én csak kommentár nélkül – de biztatóan – utalok, nyúlfarknyi véleményem bizományba oda kihelyezem.
balaaz lábjegyzete: A Thendarion blogon futottam bele Csemer Boglárka, azaz Boggie Parfüm című dalának-videójának magyar és francia változatába, meg a körülötte kialakult felhajtásba. Tőlünk, magyaroktól talán ez is érdemel annyi figyelmet, mint mondjuk PSY annak idején. Így még egyszer köszönöm itt is a figyelemfelhívást és ajánlom azoknak, akik még nem ismernék. Most pedig kipróbálom a reblog-gombocskát:
Ricz blogolása nyomán kaptam kedvet hozzá, így elolvastam az 1980-as években futó brit képregényt angolul, majd megnéztem a 2005-ös filmet magyar szinkronnal. Nem hibátlan egyik sem, de nem csak a képregények vagy a filmek kedvelőinek kihagyhatatlanok. A ma embereinek, a közélet és a politika iránt érdeklődőknek általában is ajánlottak. Természetesen jó sokan írtak már róla sokfélét, én a magam részéről a többit Ricz-hez pötyögtem:
Ami a V, mint vérbosszú mögött van
(Bár engem inkább az mozgatott meg, ami “előtte” van. Meg most lett az, hogy már érdekel a szintén Alan Moore alkotta Watchmen is, amit szintén sokat hallottam már sokfelé emlegetni.)
Lehet, hogy lesznek ilyen bejegyzéseim is, amikor nem ide írok, hanem egy másik blogra/ oldalra stb. és csak utalok innen rá (de az is lehet, hogy nem, ha rájövök, hogyan tudom egyszerűen nyomon követni a szétszórt hozzászólásaimat). Formailag, technikailag nem tudom még, hogy ennek mi lenne a legmegfelelőbb, leghelyesebb – nem ismerem még annyira a lehetőségeket (share, reblog meg mittudom én…).
Szóval Pitbull már írt róla:
Én csak pár gondolatot reagálok rá oda, azzal, hogy az én véleményem jelentősen pozitívabb, mint az övé, nagyon ajánlom a film megtekintését! (Elsősorban a kísérletező és szégyentelenül színes látványvilágú retrók kedvelőinek.)
Digitalizált Szabadság 