Tengen Toppa Gurren Lagann

LOVE & ROCK, PEACE!
Ultimate fúró fetisizmus rulez! Rögtön gyanús lett, hogy a Tengen Toppa Gurren Lagann animének a Dead Leaves-hez lesz valami köze, s valóban! Soul Eater zenéjével való hasonlóság is többször bekattant, s tényleg nem véletlen! (Mondjuk, amit eddig meghallgattam külön a zenékből azok nem annyira merészek, mint ott.) Nagy reményeket nem fűztem a sorozathoz egyébként, de én is csatlakozom a pozitív véleményekhez – azzal, hogy a 10/10-től azért nagyon messze van! Írták többen a viccességét, drámaiságát, csavaros történetét, karakterek kidolgozottságát, grafika/animáció szuperségét – holott ezekben azért közel sem teljesít annyira jól, vannak ennél sokkal jobbak, mindegyik területen vannak rendes botlások a sorozatban. Ráadásul ahogy többen írták az első részek, közel az első egynegyed elég átlagos (5-6/10), kissé abbahagyós féle – de nem érdemes, aztán sodor végig! Nekem Kamina (NAGY SPOILER:) halálától indul be igazán és a politika behozalatáltól kezdett igazán tetszeni! Reálisan olyan 8/10 körülit érdemel kb. összesítve, viszont a f@kkin’ epic dai shounen hangulata (hiszek magamban, megyek előre, mindig felállok, átfúrom a mennyeket) miatt felfelé kerekítve 9/10-et kap tőlem. Szóval viszonylag egyszerű alap shounen, de azt nagyon-nagyon profi módon megcsinálták! A végét sem barmolták el, sőt! Mondjuk ahhoz, hogy mi a rák az a Tengen Toppa Wikipédiát kellett olvasnom… S itt jönnek még a más animékkel való kapcsolatok, utalások, amik nekem nem voltak annyira jelentősek, bár a Wikipedián felsorolt régi cuccokból nagyrészt semmit sem láttam (és nem is akarok feltehetőleg, bár pl. Otaku no Videot pont igen). Pedig egyszer még Chihirot is kicsit belelátni véltem – ugyanakkor mechákból eddig viszonylag keveset ismertem meg (se Gundamok, se Eureka 7), ja és DBZ-t se még…

FIGHT DA POWA’!
EGYESÜLÉS…

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2011.02.28

Reklámok

Suzumiya Haruhi no Yuuutsu

A The Melancholy of Haruhi Suzumiya kezdése!!! Az annyira rossz, hogy már jó!:) Ráadásul direkt. Váó! Zseniális. Szeretem az öniróniát. A japán szinkron kiváló, a legjobbak közé tartozik! A dumák pazarok! (Pl. Haruhi véleménye a férfiakról és szerelemről vagy a baseball-stadionos rádöbbenés, de még hosszan lehetne sorolni) A második részére már annyira fellelkesültem, – ami már rég történt velem – simán kiverte a 10/10-t és kedvencgyanús lett! A grafika, a zene és az operatőri munka sem rossz, frankón támogatják a sorozatot. Ritka az ilyen intelligensen hülye / bolondosan okos mainstream darab – rafinált műfajparádé és -paródia. Szuper lenne hozzá egy (jó) magyar szinkron! Viszont az is igaz, hogy már a fele előtt haláli módon lefárasztott és kissé vissza is esett a színvonala – érdemes szünetet tartani benne. Meg nem is való azért mindekinek és nem egy könnyed darab – az tény.

A fenti lelkesebb véleményem döntően az első harmadra vonatkozik, később kevesebbet brillírozott. Az eredetileg eltervezett élményre voltam kíváncsi, ezért az eredeti tévés sorrendet néztem, de hasonló érzésem volt, mint pl. a Baccano!-nál: Vagyis a csere-bere inkább random és nem elég átgondolt, nem, illetve csak kis részben ad hozzá a sorozathoz / viszont a vége miatt más – dvd vagy “időrendi” – sorrendben nézni teljes hülyeség lenne. Mindazonáltal összességében jó anime, nálam befér a nagyon jók közé. Ja, igen: az OP/ED zeneileg nekem nem jön be, de az alápakolt képek sokszor jók, ötletesek szintén. Mindenképp javasolt darab! Az utolsó két rész pedig olyan szépen kerekre zárta, hogy majdnem teljesen visszakerültem a kezdeti lelkendező állapotomba és 10/9-el zártam.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2012.05.01

Shoujo Kakumei Utena

A karakterdizájn átlagos, jellegtelen, az animáció gyakran kevéske, a grafika viszonylag egyszerű és nagyon sok ismétlődő kép van.

Ugyanakkor én már a Revolutionary Girl Utena első részében erősen szimpatizáltam a sorozattal! Az egyszerű grafikát érdekes megoldásokkal dobták fel: a kihajthatós képeskönyvekhez hasonló rétegezéssel, illetve a háttérszínek és formák is gyakran hoztak szürreális hangulatot. Valamiért nagyon vonzódom az árnyjátékhoz, ezért nagyon tetszett, hogy minden részben kaptam egy keveset belőle, amik egyébként zseniálisan sikeredtek – és a pletykálkodós részeken túl is alkalmazták őket, úgyhogy valamennyire a sorozat egyik védjegyévé váltak. A másik fontos jellemzője a sorozatnak szerintem: a szuper, feszes tempójú, zseniálisan izgalmas szövegezésű, 70/80-as évekbeli musical/rockopera hangulatát hozó párbajdalai és a pár 40/50-es évek hangulatát idéző nóta (az instrumentális háttérzenék többségében átlagosak, de köztük is akad nem egy igencsak kellemes, úgyhogy a jópár OST is érdemes hallgatásra). Persze az alap a rózsaszín shoujoba oltott elvont, abszurd, szürreális hangulat, ami körüllengi a sorozatot, bár a végén a legerősebb.

olvasásának folytatása

Neon Genesis Evangelion

Csak, hogy legyen időnkét egy-egy negatív vélemény is:
Már több, mint 3 éve láttam a Neon Genesis Evangeliont és nem pontoztam (olyan 6-7 körül tippelem kb., de már nem emlékszem rá), mert:
– Alap-, mesterműnek, kultsorozatnak hallottam, megnézés után pedig csodálkoztam miért, nekem egyáltalán nem tűnt olyan jónak.
– De ez még az első sorozataim közt volt, csak nemrég ismertem meg az animéket, arra is gondoltam, hogy lehet, hogy az “én készülékemben van a hiba”.

Azóta viszont sokkal nagyobbat csalódtam olyan szintén (többek közt) pszichológiai, dráma kategóriákba sorolt, szintén nagy hype-al rendelkező cuccokban, mint pl. a Death Note vagy Ergo Proxy. Az is mond róla valamit, hogy itt pl. seinennek kategorizált, AniDB meg shounennak írja. Mindenesetre én lehet, hogy “túl öreg voltam hozzá”, nem a megfelelő időben kerültem vele kapcsolatba (korábban már hoztam példának valahol a Zabhegyezőt, ami anno nagy kedvencem volt, de évek elteltével újraolvasva már nem hozta azt a katarzist). [Bár az is igaz, hogy van sok shounen, sőt kodomo is ami meg bejön…] Szóval emlékeim szerint ez nekem olyan összedobált, mindent bele “pszichológiai-drámai-csajos-mechás fanservice” cuccnak tűnt. Volt benne egy pár dolog, amit szerettem, de összességében nem tetszett, meg hosszúnak is éreztem. Az is kicsit túlzás, amit pl. a Wikipédián műveltek vele, hosszú oldalakon keresztül “látnak bele olyanokat – ami (szerintem) nincs benne”.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2011.01.31

Rurouni Kenshin: Meiji Kenkaku Romantan – Tsuiokuhen

HÚÚÚ! 10/10. Legalábbis az Samurai X: Trust and Betrayal első része mindenképp, de a végére is megtart belőle egy nagyon erős 10/8-t, amit 9-re kerekítek. Profi, magasszintű alkotás. Ahogy korábban írták, gyönyörű a képi világ – eltekintve a tűzrakástól és a víztől, meg egy-két egyéb apróságtól, pl. a vetkőzős-bújós jelenettől a 3.részben. Gyönyörű filmes megoldásai vannak!! Nem csak a rajzolás: a mozgásanimáció, a hátterek, kameraállások, vágások, finom kis tükröződések, sztori- jelenetvezetés, párbeszédek (illetve csendek) stb. A beltartalom is teljesen oké. Ugyan néztem a Kenshin TV-sorozatból elé 37 részt, de az csak arra volt elég, hogy nagyon utáljam – kár volt. Szerintem ez teljesen működőképes nélküle is. Az első két részében ugyan a töredékessége kissé zavaró, az utcsó kettőben meg az érzelmeket ici-picit korlátozottan adják át az animációs szereplők (a dolog jellegéből adódóan, természetesen). A 2.OVA-ról nem hallottam ilyen jókat, ezért nem is volt tervben, de most megfontolom. Túlzás a legjobb szamurájos témájú animének nevezni, mert vannak még jók, de ennek is a legjobbak közt van a helye.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2013.02.24

NHK ni Youkoso!

A Welcome to the NHK animesorozat első endingjének SZÖVEGE a képpel együtt nagyon-nagyon jó és illik az animéhez, akkor is ha mindenkinek nem tetszhet a zenei stílusa. A single borítóképe is fantasztikus. Fel is vettem kedvencnek. : ) Szerintem az aláfestő zenék is nagyon jól támogatták a sorozatot, nekem be is jöttek, a 2 OST-t is érdemes külön meghallgatni. Én jobban szerette az 1.-t (Dark Side), de a 2. (Sunny Side) is izgi. S érdekes, hogy pl. a Nodame Cantabile-ben is (egy másik) Puririn szerepel kedvencként.^^ A sorozattól a híre alapján én egy kicsit többet, komolyabbat vártam, de tényleg jó, tisztességesen összerakott, felépített, lezárt, komoly hibák nélkül. A sorozat első fele nálam 7-8, a második 8-9/10-ből. Kicsi pluszt hiányoltam belőle a magam számára, ezért végelszámolásnál lefelé kerekítettem az erős 8/gyenge 9-ről. Shounen vs. seinen témához: szerintem egyik se! : P Valahol a kettő közt. Már szerintem máshol is írtam a Salinger: Zabhegyezős hasonlatomat, ide is az illik. Vagyis pont el kell csípni egy bizonyost kort, élethelyzetet, amikor nagyot üt a cucc, előtte, utána nem olyan jó (én már utána vagyok – kicsit már gyerekes volt nekem néhol). A Kuuchu Buranko és a Paranoia Agent nekem felnőttebb és részleteiben néhol meggyőzőbb volt, mint ez. Ugyanakkor az NHK összességében a “gyerekességeivel” együtt is jobb végelszámolásnál.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2011.02.20

Koi Kaze

A Koi Kaze egy nagyszerű anime. Figyelemreméltó sok szempontból: a témája és annak kifejtése, filmes-technikai megoldásai, ED, OP, sőt grafikája és zenéje miatt is. Meg persze a realitásközelisége miatt is. Bár utóbbiál már akadnak gondok. Mindenesetre a lolicon-t midenki odarakhatja az alapműfajokhoz, hiszen hiába próbálják kicsit tompítani a történet élét azzal, hogy 15-nek hívják a kiscsajt, ha egyértelműen 12 körülinek ábrázolják őt és kortársait. “Pokolravaló” főhősünk pedig kezdetben inkább harmicasnak, sőt negyvenesnek néz ki. Később persze, ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, úgy korban is közelebbinek rajzolják őket… Lehetne még sokmidenről szót ejteni: hogy a szerelem “mident legyőző erejétől” függetlenül az emberek kénytelenek a társadalmi környezetben élni, aki áthágja a normákat az kirekeszti magát (a Rómeó és Júlia sokkal tisztább történet, mégis mi is lesz a főhősök egyéni sorsa?…), hogy a “recskán” kívül van konkrét ágyjelenet is, amelyre már persze korábban utalgatnak. Vagy az összetört edényke meg a szétguruló piros almák nem azok? Kár, hogy nem csináltak neki egy életszagúbb zárást. Jó volt. Utáltam, szerettem, izgultam, nevettem és kicsit meg is sirattam.

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2012.03.27

Kino no Tabi: The Beautiful World

A Kino no Tabi: The Beautiful World tényleg mindenképp ajánlott a megtekintése! Egyedi grafika, egyedi hangulat, súlyos gondolatok. Viszont van jó pár hibája is: hullámzó színvonalú részek, az egyes részeken belüli problémaköröket többségében épp csak megkapirgálja, nem mélyed el. Az egyes részek felépítése, dramaturgiája is lehetne jobb, sokkal több beleférne 20 percbe. Az első résznél még elég gyengus, a 2.-tól viszont beindul és a 4.-re (ez a kiműtik belőled a gyereket és a többi nálam rendesen ütött) kb. csúcspontra is ér, onnan már törvényszerűen visszaesik kicsit. Számszerűsített értékeléssel bajban vagyok, mert összességében nem tetszett annyira, viszont nagyon sok mindent szerettem benne, ha kiragadjuk belőle. Nálam olyan 8 alá kb. (úgy, hogy a magyar felirattal néztem, ami sajnos nem az igazi – bár ha jól láttam az angol sem…) Az OP/ED engem inkább idegesített énekhangügyileg – de a film közbeni effektek, zenék helyén voltak.

Személy szerint végig azt tippeltem, hogy a végén Kino meg fog halni és Sakura átveszi a helyét, ő lesz az új Kino és ő folytatja az utat. Bár erről mondták, hogy azért se lehetett volna, mert az utolsó rész még az első rész előtt játszódott. Kissé bele is zavarodtam az ok-okozati összefüggésekbe, sorrendiségbe, előre-vissza utalásokba, a) és b) verziós sivatagokba… Így végső értékelésnél kaphat 8 fölét is, mert mégsem annyira egyszerű, mint véltem, meg is vezetett…: )

Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2011.01.07