Harlan Ellison kritikus-hétköznapi fantasztikuma

Harlan Ellison: ismeritek ezt a nevet? Nem egy egyszerű ember. Ez már csak így szokott lenni a zsenikkel, elég csak megnézni róla egy-két videót, meghallgatni néhány gondolatát. A származását már nem is részletezem, hiszen sokaknak felcsillanna a szeme, hogy: na azért. Harlan Ellison az egyik legtöbb díjat elnyert amerikai író – a terjedelmes angol nyelvű Wikipedia bejegyzés két oldalon keresztül sorolja őket, többek közt sci-fi, fantasy és horror kategóriákban. Egyben igencsak termékeny is: közel kétezer novella és egyéb írás, pl. könyv, forgatókönyv, kritika-gyűjtemény került ki a kezei alól. Isaac Asimov barátja volt, aki egyébként saját magánál jobb írónak tartotta őt – a világ egyik legjobbjának nevezte. Olyan tévé-sorozatoknál működött közre, mint a Star Trek vagy a The Twilight Zone.

Jómagam nem ismertem eddig Harlan Ellisont. Pitbull blogbejegyzése az I have no mouth, and I must scream című számítógépes játékról hívta fel rá a figyelmemet. Kipróbáltam a játékot, olvastam novelláit, néztem a műveiből készült film- és képregény adaptációt. A véleményem nem egyértelműen pozitív róla és a műveiről, de mindenképp érdekes tapasztalat volt a felfedezésük. Harlan Ellison idén lesz nyolcvan éves. Érdemes belekóstolni kiterjedt világába:

Ez miez?

Huss és pöcc! Varázslat!

Néhányat kattintok ide-oda és már van is saját blogom, írom is az első bejegyzésem. Ráadásul, ha angolul írnám, akkor világszerte milliófelé elérhetnék a hülyeségeim. Félelmetes! Meglátszik, hogy én már az idősebb nemzedékhez, egy korábbi generációhoz tartozom, hogy ilyenek nem természetesek számomra. Még nem is olyan rég, de már a harmadik X-en túl fantasztikus izgalommal ismerkedtem a mobiltelefonnal és az internettel. Majd belehabarodtam az animék és mangák világába – amivel el is érkeztünk oda, hogy mit is keresek én most itt.