Más néven: Kawaguchi Kaiji’s 9 Love Stories. Már az ismertetőfőkép is megtetszett, az antológiákat is szeretem, meg a muzsikát is – mégse számítottam ilyen jóra! Még a korához képest is legtöbbször túl egyszerű grafika és animáció sem tudja elrontai a megkapó történetek élvezetét.
Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2012.02.27
Sok ám az az 56! – Írtam cinkosan kikacsintva a Secret Comics Japan című antológia Kago Shintaro tollából született Punctures című oneshot mangájáról: Most nem igazán tudok okosakat mondani, mert még a hatása alatt vagyok, elvarázsolt kicsit (újra kéne olvasni). Ha ilyen lenne minden guro manga, akkor előreugrana a kedvenc műfajaim közé! Nagyon tetszett az alapötlete és szépen építette fel, de nem tökéletesen. A rajzstílus itt-ott nekem túl ronda volt, de ez pont nem számít igazán ennél az intelligens, irónikus (viccesen keserű) darabnál. Olvasnom kéne még a mangakától! Köszi a figyelemfelhívó ismertetőt! Nálam a nagyon jó környékén mozog összességében, de kicsit talán itt-ott aláesik.
Zárójelben megjegyzendő, hogy Mizuno Junko: Life of Momongo és Aida Makoto: Mutant Hanoko című oneshotjai is ugyanezen kiadványban várják gyanútlan áldozataikat…
Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2012.06.20
Pont úgy alakult, hogy ápr.1-én, a bolondok napján olvastam ki Furuyama Usamaru Palepoli c. gyűjteményesét… Nekem nagyon sokat számít az ötletesség, stílusosság, egyediség, változatosság, meghökkentés, a határok szétfeszítése (is). Ebben az esetben nem a sztorik és mondanivalók nyűgöztek le elsősorban (bár az egyetlen “hosszabb”, összefüggő történet pl. tartalmilag is üt, mint a gőzkalapács), hanem a látvány, a rajz finomságai, technikai sokoldalúsága és a groteszk, szürreális abszurditás. De annyira, hogy a gyengébb részek és az ismétlődések ellenére is nagyon jónak, kiemelkedőnek érzem ezt a fantasztikus gyűjteményt. Megjegyzendő, hogy van pár – jól – színezett oldala is és némely részei miatt kifejezetten 18-as karikás.
Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2013.04.01
Otomo Katsuhiro antológiájának Hana, avagy Flower című 7 oldalasáról szólva: Lehetett volna még csiszolgatni ezen a pár oldalon is – de a “csattanó” jó, felemeli a művet.
Önmagában, a felszínen vizsgálva tényleg nem lenne nagy szám. Meg amúgy is gyüjteményes kötetben kellene olvasni, egymás után ezt a oneshotot a többivel. Úgy jobban kijönne az “ízük”, jobban rájuk lehetne hangolódni. De így önmagában is sok, jó és fontos kérdést vet fel, ha kicsit mögé tekintünk. Pl. ahogy az ismertető is írja “a kihalt, életet mellőző sivatag” biztos, hogy az? A “tenger” biztos locsolásra való? A “férfi” vajon mi? És mennyit ér? Mármint, ha a “kihalt, életet mellőző sivatag szemszögéből nézzük. Kinek mire van joga és “ki” “mit” nevel? Stb.
Bejegyzés eredeti helye és ideje: AnimeAddicts, 2012.08.23
Digitalizált Szabadság 