Na nem azt, hogy ki a legszebb vagy legjobb a vidéken. Persze lesz győztese, “legjobbja” a Ki Mit Tube-nak is, de nem ez az érdekes benne, ahogy a többi “tehetségkutatóban” sem. Hanem az, hogy rácsodálkozhatunk embertársainkra és társadalmunk működésére. Szigorú egy tükör ez, fájdalmas is belenézni sokszor… De szerintem megéri nyitottnak lenni és nem csak egy laza anyázással továbbállni. Hiszen ezek vagyunk mi emberek. Nem hibátlanok, nagyon nem, de izgalmasak, tanulságosak! Sosem unom meg magunkat! Nem akarok nagy szavakat írni humanizmusról, emberszeretetről. Hiszen az élet is nehéz, sokszor fájdalmas, bele is halunk, mégis meg-megajándékoz gyönyörű pillanatokkal is.
Szóval én csak a hét elején csatlakoztam be, kissé megkésve a Ki Mit Tube netes tehetségkutató felfedezésébe. Péter és Ricz is írt már a blogján – mások mellett – pár keresetlen szót a “műsorfolyamról”. Az az érdekes, hogy most én is Tomcat Tolvajkergetős videóján keresztül – Mondik Noémitől és Dancsó Pétertől kezdve jutottam el idáig. Csak én rögtön bele is szerettem ebbe a vetélkedőbe a Lóci Játszik: Szociálisan érzékeny dalával, klipjével indítva. Tomcattel egyébként ambivalens viszonyban vagyok, ahogy a Tolvajkergetők műsorával is – de hűségesen követem, megkerülhetetlennek tartom őket.
Digitalizált Szabadság 